Az Amundi elemzői az elmúlt két évben intenzíven vizsgálták a társadalmilag felelősen (ESG) tevékenykedő vállalkozások teljesítményét a tőkepiacokon. Azt találták, hogy 2014-ben áttörés következett be.
Az ESG-alapon működő cégek az átlagnál jobb teljesítményt tudnak azóta felmutatni a részvénypiacokon.
A cégek ESG értékelése emellett egyre jobban megjelenik a vállalati kötvények árazásában is, és közvetlenül befolyásolja az adott cég adósságának költségét.
Az európai és az észak-amerikai piac között azonban erős különbség van. Európában az ESG három komponense – Environmental, Social, Governance, vagyis
területek – közül az E és a G tényező integrációja sokkal szorosabb volt 2014 és 2019 között, mint Észak-Amerikában, ráadásul ez a különbség egyre nő. Ugyanakkor a koronavírus járvány kitörése, a kijárási korlátozások bevezetése után az S tényező, vagyis a társadalmi felelősségvállalás szélesebb körben lett elfogadott és alkalmazott az Egyesült Államokban, s ez megmutatkozott az egyes eszközök hozamában is. Az Amundi szerint ugyanakkor ez nem előzmények nélküli, az S faktor 2016-tól kezdve erősödik az USA-ban.
Az elemzők érdekes összefüggésre bukkantak az S tényező és a befektetők kockázatvállalási hajlandósága között. A tőkepiaci volatilitást, a piacok „idegességét” a VIX index méri. Amikor a VIX emelkedik, a kockázatvállalási hajlandóság csökken, és fordítva, amikor a VIX csökken, a kockázatviselési hajlandóság emelkedik. Az elmúlt három hónap során az index emelkedett, vagyis a piaci szereplők igyekeztek kerülni a kockázatot. Ezzel párhuzamosan az S tényezőhöz köthető jobb teljesítmény is emelkedett. Az Amundi elemzői 95 százalékos valószínűségű kapcsolatot találtak a koronavírus járványhoz köthető piaci turbulenciák során e két faktor között. Ugyanakkor az ESG három pillére közül a környezetvédelmi esetében például nem volt kimutatható ilyen összefüggés.
A befektetők hosszú távú várakozásainak vizsgálatakor az általános gazdasági környezet vizsgálatából célszerű kiindulni. A tavalyi első és harmadik negyedév között az amerikai állampapírok és a hasonló lejáratú külföldi kötvények hozama közötti különbség jelentősen megemelkedett – ebből azt a következtetést lehetett levonni, hogy nő a bekövetkezésének valószínűsége az USA-ban. Ezzel párhuzamosan kirajzolódott a globális gazdaság törékenysége is.
Ebben a helyzetben a befektetők a pénzügyileg stabil amerikai cégek felé fordultak, és a stabilitás megítélésében fontos szerepet kapott a munkavállalókhoz fűződő viszony, a munkaerő megtartására fordított extra kiadások. Egyre fontosabb lett, hogy az amerikai cégek milyen intézkedéseket hoznak a munkaerő megtartása, a foglalkoztatás körülményeinek javítása érdekében. Ez a gondolkodás jelenik meg az S szempont járvány alatti megerősödésében, mert a piac azt értékelte, hogy egy cég mennyire képes a korlátozások feloldása után minél gyorsabban mobilizálni dolgozóit, minél gyorsabban újraindítani termelését, szolgáltatásait.
