Az azonos besorolásúakhoz mérik Magyarországot

R. P. | A leginkább meghatározó kérdés a hitelminősítési besorolás szempontjából az lehet, hogy a magyarországi hiány és adósságráta hogyan alakul a többi azonos hitelminősítésű országhoz képest – mondta a Világgazdaság kérdésére Steffen Dyck, a Moody’s alelnöke, vezető hitelminősítője. A magyar államkötvények besorolása 2016 novembere óta Baa3 stabil kilátásokkal, egy kategóriával marad el a két másik nagy intézet osztályzatától. A kormány és a jegybank várakozásaihoz képest magasabb hiánnyal és nagyobb mértékű visszaeséssel számolt a szakértő a bruttó hazai termékben (GDP) – 5,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal kalkulált –, a hétfői bejelentéssel viszont a hitelminősítő által korábban kalkulált 73,6 százalékos GDP-arányos államadósság is érdemben emelkedhet. Steffen Dyck hangsúlyozta: elismerést érdemel, hogy az elmúlt években csökkent az adósságráta, és az államadósság szerkezete is kedvező irányba változott.

Az idei GDP-arányos deficit 7–9 százalék között alakulhat a korábban kalkulált 3,8 százalék helyett – derült ki múlt hétfőn a Pénzügyminisztérium közleményéből. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a hírrel kapcsolatban lapunk kérdésére akkor azt mondta, hogy az újabb kötvénykibocsátásnak van tere, ám az adósságráta akár a 75 százalékot is megközelítheti. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a múlt héten frissítette a finanszírozási tervét, amely a korábbi, 1710 mil­liárd forintos pénzforgalmi hiány helyett már 3600 milliárd forintos deficittel kalkulál, amelyet a lakossági értékesítés felfutásával és az intézményi befektetőknek értékesített kötvények mennyiségének emelésével érhetnek el. A korábbi, négymilliárd euró értékű devizakötvény-kibocsátás nagyságát nem tervezik megemelni. A Magyar Nemzeti Bank a többletfinanszírozási igényre reagálva megemelte az állampapír-vásárlási programján keresztül vásárolt kötvények értékét. Az elmúlt hetekben átlagosan 15 milliárd forintért vett állampapírokat a jegybank, a jövőben negyvenmilliárdért vásárolhat.