Nagyobb hiánycéllal tervez a kormány

A gazdaság vártnál gyengébb, mínusz 13,6 százalékos második negyedévi teljesítménye, az eddigi államháztartási adatok és a tervezett újabb gazdaságvédelmi lépések alapján a költségvetési hiány az európai országok átlagához hasonlóan a bruttó hazai termék (GDP) 7-9 százaléka lehet – jelentette be a Pénzügyminisztérium (PM). Varga Mihály, a tárca vezetője korábban az első féléves államháztartási adatokra reagálva elmondta lapunknak, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt jelentős összegeket – a legutóbbi adatok szerint 600 milliárd forintot – emésztett fel eddig a védekezés, ezért a hiánycél újraszámolására van szükség.

A PM közleménye mintegy 1400 milliárd forintos adóbevétel-kiesést említett a hiánycél módosításának első számú okaként, valamint a gazdaságvédelmi intézkedések többletkiadásai is megterhelték az államháztartást. Orbán Viktor miniszterelnök őszre újabb gazdaságvédelmi intézkedéseket ígért, az ehhez szükséges fedezet előteremtése szintén a hiány emelését indokolja. Mint a pénzügyi tárca közleményében olvasható: a többletkiadások következtében a központi alrendszer hét hónap alatt 2165 milliárd forint deficitet halmozott fel.

A 8 százalékos új magyar hiánycél az Európai Unió országai között a középmezőnybe illeszthető be

– derült ki a Pénzügyminisztérium lapunkhoz eljuttatott összesítéséből. A visegrádi országok között Lengyelországban alakulhat legkedvezőbben a deficit – mínusz 4,6 százalékos egyenleggel számolnak –, Szlovákiában (mínusz 8,4 százalék) és Csehországban (mínusz 9 százalék) viszont a magyarnál is magasabb lehet a hiány. Az uniós hiánycél-várakozás 1 százalékponttal rosszabb – mintegy mínusz 9 százalékos – a magyar prognózisnál. Az Európai Bizottság a koronavírus-járvány kitörése után ideiglenesen mentesítette az EU tagállamait a 3 százalékos egyenlegtúllépési maastrichti kritérium betartása alól.

A kormányzati, 8 százalékos deficit mellett a GDP-arányos államadósság 74,8 százalékra emelkedne – mondta a Világgazdaság kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Az április végén közzétett, 2020-as konvergenciaprogramban már 72,6 százalékos adósságrátával kalkulált a kormány, ami 3,8 százalékos deficittel párosult. A hiány emelése azonban várhatóan az államadósság emelését is magával vonja. Suppan Gergely a nominális adósság 4 ezermilliárd forintos növekedését várja, valamivel 4 százalék alatti GDP-deflátorral, így stagnáló nominális GDP-vel kalkulál. Ez alapján az év végére 35 ezermilliárd forintra emelkedő államadósság a bruttó hazai termék 74,8 százalékát teheti ki. A Takarékbank szakértője hangsúlyozta: a pénzforgalmi egyenleget az EU-s források lehívása jelentősen javíthatja, a 2020-ig tartó költségvetési időszakból ugyanis még több ezermilliárd forintra számíthat a kormányzat. A 2020-as költségvetési törvényt ugyan három hónappal ezelőtt módosította az Országgyűlés, ám az eredeti, a GDP 1 százalékát kitevő hiányon és a 66,5 százalékos várható adósságrátán nem változtatott. Ezek a mostani bejelentést figyelembe véve szinte biztosan nem teljesülnek az idén.

Varga Mihály pénzügyminiszter korábban már jelezte, hogy a járvány elleni védekezés jelentős összegeket emészt fel, ezért a hiánycél újraszámolására van szükség