Hatékony értékesítési megoldások kellenek
A második negyedév állománynövekedés tekintetében minden évben kiemelkedő időszak szokott lenni a szektorban, ez a trend azonban az idén megtörni látszik az összeállítás szerint. Míg 2019 második negyedévében az MNB adatai szerint 4 ezer szerződéssel több volt az életbiztosítási termékek állományában, mint a megelőző negyedévben, idén a második negyedévben 11 ezerrel kevesebb volt az életbiztosítási szerződések száma, mint március végén. Ennek elsődleges oka, hogy a folyamatos díjfizetésű szerződések, ezen belül a nyugdíjbiztosítások száma kismértékben csökkent a második negyedévben, míg tavaly ugyanebben az időszakban lendületesen nőtt az előző negyedévhez képest. A nem életbiztosítási termékeknél 147 ezer szerződéssel volt kevesebb az állomány növekménye, mint 2019 második negyedévében, amit az utasbiztosítási állomány nagymértékű esése, valamint a gépjármű-felelősségbiztosítás és a lakossági vagyonbiztosítások növekedési ütemének visszaesése határozott meg. A díjbevételeket illetően mindkét üzletágról elmondható, hogy a második negyedévben az összbevétel stagnált, az egyszeri díjas bevételek jelentős mértékben csökkentek, a folyamatos díjú szerződésekből származó jövedelem pedig nőtt.
A kárráfordítás mértéke az előző negyedévhez és a korábbi évek második negyedévéhez viszonyítva is jelentősen csökkent. A csökkenés oka elsősorban a gépjármű-biztosításokhoz kapcsolódó károk visszaesése, ami összefüggésbe hozható azzal, hogy a koronavírus első hulláma után csökkent a lakossági autóhasználat.
A megszolgált díjból származó bevételek csökkentek ugyan, a kárráfordítások azonban még nagyobb mértékben estek, ami összességében növelte a biztosítástechnikai eredményt, és hozzájárult a 24,9 milliárd forint adózott eredményhez a második negyedévben. Ez ugyan 2,1 százalékkal kevesebb, mint az előző negyedévben elért eredmény, a korábbi évek negyedéves eredményével összevetve azonban kiemelkedően jónak számít.
A biztosítók az értékesítést érő negatív hatás ellenére egyes üzletágakban és terméktípusoknál megőrizték üzletszerzési képességüket, és a nyugdíjbiztosítások, valamint a nem élet ágban a folyamatos díjfizetésű biztosítások esetében növelték bevételüket, összességében 0,6 százalékos bővülést érve el. A második negyedévet vizsgálva azonban látható, hogy a kárkifizetések csökkenése az, ami a negyedéves magas jövedelmezőséghez leginkább hozzájárult. A Mabisz tájékoztatása szerint pedig a kárráfordítás mértéke a harmadik negyedévben az idei viharkárok következtében valószínűleg magasabb lesz.
Összegzésként elmondható, hogy a biztosítók jól vették a Covid–19 állította első akadályt, gyorsan alkalmazkodtak a megváltozott értékesítési környezethez. A vírus nemcsak az értékesítést befolyásolta, hanem a kárkifizetések mérséklése révén közvetve hozzájárult a jövedelmezőségi szint fenntartásához is.
A szakértői anyag készítői azonban felhívták
a figyelmet arra, hogy az iparág szereplőinek a közeljövőben hatványozottan fókuszálniuk kell a jövőálló, hatékony digitális értékesítési megoldások kialakítására, a nagyobb ügyfélélmény megteremtésére, ezzel javítva az üzletszerzést és növelve a díjbevételt. A szektor jövedelmezősége szempontjából fontos a bevételi oldal stabilitása.
A szektor adózott eredménye
24,9
milliárd forint volt
a második negyedévben
