Lassan érkezhet meg az európai uniós mentőcsomag
A koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból való kilábalás során a gazdaság zöldítését és a digitalizációt kell támogatni, továbbra is ragaszkodva a klímasemlegességi célok eléréséhez, valamint a felhasználás szigorú ellenőrzése is elengedhetetlen – mondta Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság (EB) alelnöke a Brussels Economic Forumon. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak az EB terveiről kifejtette, hogy a digitalizáció és a gazdaság zöldítése szempontjából fontos teendők vannak Magyarországon, ha csak ezekre a célokra lehetne fordítani a helyreállítási alap pénzeit, akkor is lenne helyük a forrásoknak. A digitális íráskészség fejlesztése elengedhetetlen a versenyképesség növeléséhez, és alapfeltétele az ipar 4.0 elterjedésének. A közigazgatás digitalizálása és a középületek energiahatékonyságának emelése is fontos eleme lehet a zöldítési folyamatnak. A szakértő felhívta a figyelmet: reális elképzelés zöldítéssel és digitalizációval talpra állítani a gazdaságot, ám a költések szigorú felügyelete lassíthatja a folyamatot, és a reálgazdasági szereplők lassabban juthatnak hozzá a támogatásokhoz.
Összesen 1800 milliárd euró áll rendelkezésre, ebből 750 milliárd a helyreállítási alapból érkezik – fejtette ki Valdis Dombrovskis. A közös piac integritását meg kell őrizni, a helyreállítás nem mehet ennek rovására. Az EB alelnöke szerint, ha a forrásokat zöldcélokra és a digitalizációra fordítjuk, akkor Európa erősebben jöhet ki a válságból, mint ahogy belement. Paolo Gentiloni gazdaságért felelős uniós biztos hangsúlyozta: a válságkezelésben nagyobb szerepet kell adni az államnak, ebben a fórum résztvevői is egyetértettek. A digitális és klímaadók bevezetésére azért van szükség, mert ebből lehet majd fedezni az EU által felvett közös kölcsönöket. Gentiloni megjegyezte: a munkahelyvédelmi uniós támogatások rávilágítottak, hogy lehet értelme az uniós minimálbér bevezetésének, ennek kidolgozásába belekezdett a bizottság. Virovácz Péter szerint a nominális EU-s minimálbér gyakorlatilag kivitelezhetetlen, az átlagbérhez viszonyítva vagy egységes keret alapján viszont lehetséges, ám jelentős béremelést igényelne egyes országokban, ezért a válság idején nem lenne célszerű bevezetni.
