Nem csak a kiárazás, az alulárazás is bajos

Nagy László Nándor | A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által működtetett központi kgfb tételes adatbázis (KKTA) kellő statisztikai hátteret ad valamennyi piaci szereplőnek a megalapozott díjtarifák kialakításához, így a felügyelet statisztikailag megalapozott díjkalkulációt vár el a biztosítóktól. Az MNB állásfoglalása szerint a KKTA adta lehetőségek után egy piaci szereplő sem magyarázhatja a statisztikai adatok hiányával, ha biztosításmatematikai szempontból megalapozatlan, sőt, szélsőséges esetben valamelyik – jellemzően nem lakossági – díjosztályban extra magas, „kiárazó” díjtarifákat hirdet meg.

Ezt a tipikusan üzletpolitikai okokkal magyarázható lépést a jegybank a burkolt fenyegetés alapján a kfgb-piaci ajánlatbefogadási kötelezettség megkerüléseként is értékelheti majd. A felügyelet óv a kgfb-alapdíj két-háromszorosát is kitevő károkozói vagy az egyéb pótdíjak alkalmazásától, ami vélekedésük szerint végső soron kiüresítheti a bonus-malus rendszert. Az MNB január 1-jétől csak statisztikailag megalapozott díjhirdetést fogad el, ezt féléves türelmi idő után, 2021. július 1-jétől fokozottan ellenőrzi is. Érdekes ugyanakkor, hogy a jegybank szemmel láthatóan csak a díjakat drágító kiárazást tartja problémásnak, miközben az elmúlt évek gyakorlata szerint egyes piaci szereplők több szegmensben messze a piaci átlagdíj alá kínáltak.

Ez a gyakorlat vezetett a MÁV Általános Biztosító Egyesület és részben az Astra Biztosító csődjéhez, amelynek árát jórészt a többi biztosító fizette meg. A díjcsökkentő árspirál miatt az MNB 2017-ben jelezte, hogy a kgfb-üzletágban tapasztalható alacsony díjak rendszerkockázatot okoznak. A díjak azóta emelkednek, ám az átlagdíj tekintetében Európa legolcsóbb országai között vagyunk, a díjterhelés régiós szinten is alacsony.