Nem várható MNB-reakció az inflációra
Nincs lépéskényszerben a jegybank, a piaci várakozásoknak megfelelően alakultak az inflációs számok – mondta a Világgazdaság kérdésére Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint augusztusban 3,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, vagyis a mutató megközelítette a 4 százalékot, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célsávjának tetejét. A tényadat megegyezik lapunk előzetes elemzői konszenzusával. A maginfláció 0,2 százalékponttal 4,7 százalékra, az adószűrt mutató pedig 4,1 százalékról 4,2 százalékra nőtt. Az MNB kommentárja szerint a jövedékiadó-emelés fél százalékpontot tesz ki a maginfláció alakulásában.
Nincs lépéskényszere az MNB-nek – erősítette meg Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Az inflációs folyamatok alapján ugyan indokolható lenne a szigorítás, viszont az eddigi reakciókat látva mégsem valószínű a tényleges lépés. A kommunikációban utalhat a jegybank arra, hogy kiemelten követi az inflációs folyamatok alakulását. A szakértő hozzáfűzte: a korábbiakhoz hasonlóan vélhetően arra hívja fel a figyelmet az MNB, hogy az inflációs cél öt-nyolc negyedéves horizonton értelmeződik, ezt pedig a friss előrejelzésben a célhoz tartó inflációval támaszthatja alá. Németh Dávid arra is rávilágított, hogy frissített makrogazdasági előrejelzésében a bruttó hazai termék (GDP) alakulását ronthatja, az inflációs várakozását pedig emelheti a jegybank, mindez viszont ellentétes monetáris politikai reakciót igényelne.
A kedden bejelentett swapeszközzel az MNB forintlikviditást nyújt a piaci szereplőknek, könnyebbé válik a piaci kamatoknak az alapkamathoz való rögzítése, rugalmasabb lesz a monetáris politikai eszköztár – magyarázta Regős Gábor. Az új eszköz az eddig elérhető deviza-kamatcsereügylet fordítottja, kiegészítője. A K&H Bank szakértője szintén a kamatok stabilizálását jelölte meg az új eszköz legfőbb céljaként, ezzel egyben a kamatokat is stabilizálhatja a jegybank, különösen a hozamgörbe rövid végén.
Mind a fő inflációs mutató, mind a maginfláció a tető közelébe érhetett – tért ki az inflációs várakozására Németh Dávid. Szeptemberben még hasonló eredmények jöhetnek, de az év utolsó hónapjaiban lassulás várható, decemberben 3,5 százalék lehet a fogyasztói árindex. Az elemző arra számít, hogy az idén az éves átlagos infláció 3,6 százalékos, jövőre pedig 3,5 százalékos lehet. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a magasabb üzemanyagárak miatt a következő hónapokban 4 százalék közeli fogyasztói árindexre számít, amely az év utolsó hónapjaiban 3,5 százalék közelébe mérséklődhet. Idén 3,6 százalék lehet az átlagos infláció, amely jövőre 3,7 százalékra gyorsulhat. Suppan Gergely aláhúzta: az alacsony bázis miatt 2021 áprilisában átmenetileg az 5 százalékot is meghaladhatja a fogyasztói árindex.
