A koronavírus-járvány élénkítette a keresletet

A madárinfluenza hatására az első fél évben 40 millió darabbal csökkent a tojástermelés a tavalyi bázisidőszakhoz képest – mondta Szép Imre, a Tojásszövetség elnöke a tojás világnapja alkalmából tartott tájékoztatón. A betegség miatt 850 ezer tojótyúkot kellett leölni, és hónapokon keresztül nem lehetett jércét telepíteni. Így 540 millió darab volt az első féléves termelés, míg a magyarországi éves fogyasztás 2,3 milliárd darab körül alakul. A regisztrált termelők 1,2 milliárd darabot állítanak elő, ebből és az import mennyiségéből pedig az látszik, hogy a háztájiban még mindig 600–650 millió tojás keletkezik. Ez 80 százalék körüli önellátottságot jelent, amit a Tojásszövetség 2025-ig szeretne 90-92 százalékra növelni. Ehhez a telepek korszerűsítése és bővítése szükséges. Szép Imre reméli, hogy az állattenyésztő telepek korszerűsítésére meghirdetett 50 milliárd forintból a tojástermelők is részesednek, de ezenfelül további forrásokra lesz még szükség – ahogyan a többi állattenyésztő-ágazatnak is.

A járvány átalakította a fogyasztói szokásokat, és a megszokottnál élénkebb volt a tojásra a kereslet. A termelésben a legfontosabb szempont az volt, hogy a hatszáz hazai közepes és nagy tyúktelepen dolgozó ötezer ember egészségét megvédjék, amihez át kellett szervezni a műszakokat. Ez sikerült, így a legkritikusabb időszakban is biztonságos volt a tojásellátás – mondta Szép Imre. A Tojásszövetség tárgyalásokat kezdeményezett az áruházláncokkal, arra kérve a kiskereskedőket, ne diszkriminálják a ketreces tartásból származó tojásokat. Mint emlékezetes, korábban kampány folyt ez ellen a tartási mód ellen, miközben a ketreces tyúktartás hagyja maga után a legkisebb ökológiai lábnyomot. Magyarországon a tyúkok több mint 80 százalékát tartják így, s ha például az összes tojást szabad tartással termelnék meg itthon, annyival kellene növelni a takarmánytermő területet és a tyúkok életterét, mint amekkora Pécs területe – mondta a szövetség elnöke.