Átalakításra szorul az iparűzési adó
Járdi Roland | Mostani formájában visszafoghatja a beruházásokat a helyi iparűzési adó – válaszolt a Világgazdaság kérdésére Bajusz Dániel, a Vámos-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértője, akit lapunk az adónemmel kapcsolatos fő problémák értékelésére kért. Az adószakértő úgy látja, hiába csökkent extra alacsonyra, 9 százalékra a társasági adó, ezzel a teherrel adott esetben minden beruházónak számolnia kell. Mivel pedig ezt az adót az árbevétel és nem a profit után kell kiszámolni, a veszteséges cégeknek is meg kell fizetniük. További probléma, hogy sok adminisztrációval járhat, kifejezetten bonyolulttá is tud válni. Az adószakértő felhívta a figyelmet, hogy a szabályozás is formalista megközelítésű, és néha az alkalmazása is indokolatlanul merev. Például, ha a közvetített szolgáltatás ténye nincs „kellően precízen cizellálva” a számlán, nem vonható le az adóalapból.
A Nemzeti Versenyképességi Tanács az idei első ülésén napirendre tűzte a kérdést, és több javaslatot is megfogalmazott a kormánynak. Három célt jelölt ki: az értékcsökkenés és a kutatás-fejlesztési költségek leírhatóvá tételét az adóalapból, illetve a társasági adóhoz hasonlóan az adófeltöltési kötelezettség megszüntetését. Ez utóbbiról a nyáron döntött az Országgyűlés, így a kedvező szabályok már az idén hatályosak, vagyis 2020-ban sem kell teljesíteni a feltöltési kötelezettséget. A versenyképesség-javító szándékú adócsökkentéseknek is köszönhetően a társasági adó az egyik legalacsonyabb az OECD-országok között, ám ez a helyi iparűzési adóról (hipa) kevésbé mondható el. A vállalatok adóterhelésében egyre nagyobb arányt képvisel az önkormányzatoknak fizetett adónem. A szolgáltatóközpontok mellett a tőkeintenzív iparágak is gyakran nagyobb helyi iparűzési adót fizetnek, mint társaságit. A hipa kérdése szorosan összefügg az önkormányzatok finanszírozásával, a településeknek tavaly összesen 827 milliárd forint bevételük származott ebből az adónemből.
Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki vezető kutatója úgy véli, hogy a vállalatok szempontjából az iparűzési adóra is érvényes, ami más vállalati adónemekre: ha egy vállalkozás megtelepedne egy településen, akkor arra tovább ösztönözheti az alacsonyabb adószint. Ha viszot egy hely eleve perspektívátlan a vállalat szemében, akkor pusztán a hipa csökkentése miatt nem fog oda települni. Nehézséget okoz – világított rá Bajusz Dániel –, hogy adószakmai szempontból egy sajátos adónemről van szó, mivel az iparűzési adó se nem jövedelemadó, se nem forgalmi típusú adó – ahogy azt az Európai Bíróság is kimondta –, mivel ennek feltételei hiányoznak. Bár az adó szerkezete bizonyos halmozódásokat megpróbál kiszűrni, ám igénybe vett szolgáltatás nem vonható le belőle.
