Meglepően nagyot esett az infláció

VG | Szeptemberben beesett a fogyasztói árindex, ami enyhített a Magyar Nemzeti Bank szigorítási kényszerén, ugyanakkor nem várható számottevő lazítás a monetáris politikában.

Szeptemberben 3,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. A tényadat jelentősen elmarad az augusztusi 3,9 százalékos inflációs mutatótól, és lapunk 4 százalékos elemzői konszenzusától, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) széles, 3,7–4,1 százalék közötti várakozásánál is kisebb. A maginfláció az előző havi 4,7 százalékról 4 százalékra esett, az adószűrt maginfláció pedig 4,2 százalékról 3,5 százalékra. Az MNB kommentárja szerint elsősorban a piaci szolgáltatások előző hónaphoz képest félszázalékos áresése miatt mérséklődtek jelentősen az inflációs mutatók, a tankönyvek ingyenességének kiterjesztése pedig a szabályozott árú termékeket tette 0,6 százalékkal olcsóbbá. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője lapunknak úgy értékelt, hogy az infláció továbbra is 4 százalék körül alakul, ezért nem várható számottevő monetáris lazítás. A forint árfolyama gyenge maradt, a tényleges inflációs folyamatok értékeléséhez pedig többhavi adatra lesz szükség. A szakértő nem tartja kizártnak, hogy az egyhetes betéti kamat visszatér az alapkamat mellé – a tegnapi tenderen 0,75 százalékon határozta meg a monteris eszköz kamatát az MNB.

A csökkenő fogyasztói árindex mérsékelte a rövid távú inflációs feszültségeket, a bázishatás a mutató további lassulását hozhatja – mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője. Az adat hírére erősödött a forint, ezzel a kamatemelési nyomás enyhült, de a jegybank változatlanul 0,75 százalékon hagyta az egyhetes eszköz kamatát – hívta fel a figyelmet az elemző. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője rámutatott: a vártnál egy hónappal korábban kezdett lassulni az infláció. A következő hónapokban a bázishatás következtében tovább csökkenhet a fogyasztói árindex, az év végén a 3 százalékos jegybanki cél körül alakulhat a drágulás üteme. Virovácz Péter ugyanakkor nem számít monetáris politikai fordulatra, és szerinte az egyhetes betéti kamatot sem csökkenti a jegybank. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a következő hónapokban 3,5 százalék körüli fogyasztói árindexre számít. Decemberre 3,3 százalékra mérséklődhet a mutató, míg éves átlagban 3,5 százalék lehet. Jövőre elsősorban az üzemanyagárak alacsony bázisa alakíthatja az inflációt, amely szerinte átlagosan 3,7 százalék lehet. Regős Gábor az idén 3,5-3,6 százalékos pénzromlással kalkulál, decemberben 3,5–4 százalék közöttivel, jövőre viszont már 3,8 százalékossal.