BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Éjféltől jöhet a kijárási tilalom

Holnaptól újabb szigorító intézkedések léphetnek életbe a koronavírusjárvány megfékezése érdekében, de számolni kell a kedvezőtlen gazdasági hatásokkal is. Ma dönt az Országgyűlés.

Ma éjféltől kijárási tilalom lép életbe este 8 óra és hajnali 5 óra között, ha az Országgyűlés ma megadja 90 napra a kormánynak a rendkívüli fölhatalmazást Orbán Viktor miniszterelnök tegnap közzétett bejelentése szerint. A kijárási tilalom alól felmentés csak a munkába járásra, a munkából hazajárásra, illetve rendkívüli esetekben kapható. A kormányfő által ismertetett, tavaszihoz hasonló lezárásokra a koronavírus-járvány terjedési sebessége és az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő nyomás miatt van szükség. „Ha ugyanis az elmúlt napokban tapasztalt ütemben nő a fertőzöttek száma, akkor az orvosaink és ápolónőink nem tudnak megbirkózni a rájuk nehezedő teherrel” – indokolta a szigorításokat a miniszterelnök. A korlátozások értelmében az éttermek, szállodák bezárnak, az üzletek, fodrászatok az egyéb kisipari szolgáltatók este 19 óráig tarthatnak nyitva. Minden gyülekezés tilos lesz, és általános rendezvénytilalom lép életbe: családi összejöveteleken, magánrendezvényeken legfeljebb tízen vehetnek részt. A sportmérkőzéseket zárt kapuk mögött tartják meg, szabad téren az egyéni sportolás megengedett, de az amatőr csapatsport tilos lesz. Esküvőket csak lakodalom nélkül lehet megtartani, a temetéseken legfeljebb ötvenen vehetnek részt. A felsőoktatás csak online működhet, a kollégiumokat bezárják. A középiskolákban, nyolcadik osztály fölött digitális oktatás lép életbe, míg a bölcsődék, óvodák és az általános iskolák a 14 év alattiaknak nyitva maradnak. A kórházi dolgozókat, az iskolai tanárokat, az óvónőket és a bölcsődei dolgozókat hetente tesztelik. A miniszterelnök jelezte: tisztában vannak azzal, hogy a gyorsteszt csak 50-60 százalékban megbízható. A kereskedelmi és iparkamara javaslatára a szállodáknál a zárás utáni első harminc napban a november 8-ig történt foglalásokat, illetve azok 80 százalékát az állam megtéríti. Ennek feltétele, hogy a munkavállalót ne bocsássák el, és a munkavállalók megkapják a fizetésüket. Az éttermeknek és a szabadidős létesítményeknek a dolgozóik után a következő 30 napra nem kell járulékot fizetniük, és az állam a munkavállalók bérének a felét megtéríti, ha a munkavállalót nem bocsátják el, és megkapják a fizetésüket.

„A környező országok korlátozásai alapján már számoltunk az új hazai járványügyi intézkedésekkel, amelyek miatt a negyedik negyedévben 2 százalékkal csökkenhet a bruttó hazai termék (GDP) a harmadikhoz képest” – válaszolt a Világgazdaság kérdésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A tavalyi október–decemberhez képest 8,2 százalékkal eshet a GDP az idei utolsó három hónapban, az idén összesen 6,5 százalékkal, de jövőre 4 százalékos növekedés következhet. Török Zoltán szerint csak ideig-óráig „tartható nyitva” a gazdaság, számítani lehetett az újabb szigorításokra. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője erre az évre a tavalyinál 6,2 százalékkal kisebb GDP-t prognosztizál. A gazdaság teljesítménye azonban a környező országokban is eshet a negyedik negyedévben, ebből a szempontból várhatóan nem lesz eltérés. A szektorokat azonban nem azonos mértékben érinti a járványügyi védekezés. Az iparnak bőven vannak megrendelései, és az építőipar sem valószínű, hogy beszakad. A szolgáltató szektort viszont vastagon érintik a lezárások, bár a korlátozások nem minden területen annyira szigorúak, mint az első járványhullám idején. A szakértő szerint a negyedik negyedév gazdasági teljesítménye bizonyosan elmarad a július–szeptemberitől.

A munkaerőpiaci hatás viszont elhanyagolható lesz, ha 30 nap után feloldják a tegnap bejelentett korlátozásokat, a munkaadók kivárhatnak, ám ha meghosszabbítják az intézkedéseket, a vendéglátó szektorban elbocsátások lehetnek – magyarázta Németh Dávid. Hosszú távon az oltás megoldás lehet a vírus ellen, már vannak biztató jelek – tette hozzá. Török Zoltán felhívta a figyelmet, hogy a fővárosi vendéglátó szektor elképesztően nehéz helyzetben van, és sok vállalkozás a szigorítás nélkül sem bírta volna ki a válságot.

A munkanélküliség várhatóan nőni fog, és a foglalkoztatottság csökken. A Raiffeisen Bank elemzője rámutatott, hogy a hivatalos statisztika nehezen fogja meg a valós helyzetet: a bérstatisztikán alapuló becslések szerint négyszer annyian veszíthették el a munkájukat, mint amennyien a munkanélküliségi adatokban megjelentek.

Iparűzési adó kontra kamarai hozzájárulás

Az iparűzési adó felfüggesztését javasolja a kormánynak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a járvány gazdasági hatásainak csökkentésére. Ez az adó az önkormányzatoknak évente nagyjából ezermilliárd forint bevételt jelent, ebből 800 milliárdot a kötelező szociális ügyekre – mint egészségügyi ellátás, oktatás, gyermekétkeztetés – fordítanak a települések – mondta lapunknak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Ha ez a bevétel kiesik, akkor azt az államnak kell pótolnia, de ez most lehetetlen. Schmidt Jenő szerint Parragh Lászlónak érdemesebb lenne a kamarai hozzájárulás elengedését javasolnia a kormányzatnak.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.