Elhúzódó fiskális konszolidációra számít Brüsszel
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJárdi Roland | A magyar államháztartás egyensúlya valószínűsíthetően romlani fog rövid távon – állapította meg az Európai Bizottság a Magyarországról készített legfrissebb, 2020. őszi gazdasági előrejelzésében. A bizottság várakozásai szerint a GDP-arányos költségvetési hiány a tavalyi 2,1 százalékról idén várhatóan 8,4 százalékra ugrik, majd 2021-ben 5,4 százalékra, 2022-ben pedig 4,3 százalékra mérséklődik. A deficit lefaragását támogatja, hogy a javuló munkaerőpiaci helyzet, a növekvő fogyasztás és a dohánytermékekre kivetett magasabb jövedéki adó valószínűleg növelni fogja az adóbevételeket 2021-ben. Ugyanakkor megemlítik a jelentésben, hogy a nemrégiben hozott kormányzati intézkedések növelik a kiadásokat. Ebbe a körbe tartozik például az orvosokat érintő béremelési program és az új építésű lakások áfakedvezménye is.
A GDP-arányos államadósság azonban mérsékelt ütemben csökkenhet a következő években, miután idén az évtizedes mélypontnak számító 65,8-ről 78 százalékra ugrik. A bizottság prognózisa szerint 2021-ben mindössze 77,9, 2022-ben pedig 77,2 százalékra süllyed az adósságmutatónk.
Ezzel szemben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a legutóbbi előrejelzésében némileg derűlátóbb volt hazánk esetében, és 77,3 százalékos államadósságot valószínűsített 2020-ra. A bizottság előrejelzése rámutatott továbbá, hogy az idén az Európai Unió tagállamaiban az államadósság és az államháztartási deficit jelentős mértékű növekedése várható, mivel az uniós kormányok jelentős erőforrásokat mozgósítanak a gazdasági növekedés támogatására, miközben az adóbevételek csökkennek.
Ugyanakkor azt is hozzáteszik, hogy a növekedési kilátásokat az előrejelzés távlatában rendkívül nagy bizonytalanság és jelentős kockázat övezi. A bizottság prognózisa azt valószínűsíti, hogy az euróövezet GDP-arányos összesített államháztartási hiánya a tavalyi 0,6 százalékról 2020-ban körülbelül 8,8 százalékra emelkedik, az államadóssága pedig a 2019-es 85,9 százalékról 2020-ban 101,7 százalékra nő.
A Pénzügyminisztérium is úgy számol, hogy az államháztartási deficit az idén lényegesen magasabb lesz: a GDP 8–9 százaléka között alakulhat. Varga Mihály pénzügyminiszter korábban jelezte, hogy a szaktárca már dolgozik egy olyan, 2020–2023 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi forgatókönyvön, amely bemutatja, hogyan kíván visszatérni a kormány az elmúlt évekre jellemző szigorú fiskális és adósságcsökkentő pályára. A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők megerősítették: ugyan az államháztartási hiányt jövőre sem sikerülhet leszorítani, de az újrainduló gazdasági növekedésnek köszönhetően a magasabb deficit mellett is csökkenhet a GDP-arányos államadósság.
