Európa-szerte a fiatalok sínylik meg legjobban a válságot

Idén a koronavírus-világjárvánnyal küzdő több országában vezettek be egyes iparágakra vonatkozóan rövidített munkaidőt vagy bértámogatásokat, hogy ezzel is óvják a versenyszférát a válságtól. Ezek ugyan segíthettek elkerülni a tömeges elbocsájtásokat, azonban a munkaerő-piacra még így is jelentős negatív hatása volt az egészségügyi válságnak – mutat rá az Eurostat friss felmérése.

Ahogy a koronavírus végigsöpört Európán jelentős károkat okozott nem csupán az egészségügyben, de a gazdaságban is, aminek eredményeképpen rengetegen veszítik el állásaikat. Éppen ezért is lehet érdekes az Európai Unió statisztikai hivatalának kutatása, amelyben az idei első féléves munkaerő-piaci adatokat vizsgálták a kontinensen.

Az Európai Unióban az idei első félévben az össznépesség tekintetében 1,1 százalékponttal csökkent a foglalkoztatottság.

Míg a nemek szerinti bontásban nem mutatkoznak jelentős eltérések:

Érdekesség még, hogy a nemek tekintetében ugyan az európai országok zöménél csökkenést mértek,

Máltán mégis mind a nők esetében 1,5 százalékponttal, míg a férfiaknál ha csupán 0,1 százalékponttal is de nőtt a foglalkoztatottság a koronavírus ellenére is.

Az Európai Unió statisztikai hivatala ugyanakkor arra is rámutat a kutatásban, hogy a fiatalokat sújtja legjelentősebb mértékben a Covid-19 által okozott gazdasági sokkhatás. Ha korcsoportokra bontva vizsgáljuk az idei első féléves foglalkoztatási rátákat akkor azt találjuk, hogy

csak a 15 és 24 éves korosztály uniós átlagánál volt megfigyelhető két százalékpont feletti visszaesés.

A fenti grafikonon a foglalkoztatottság EU tagállamokban mért változásai láthatóak életkor szerinti bontásban. Az adatok alapján elmondható, hogy

Magyarországon az idei első félévben az EU átlaghoz hasonlóan 2,1 százalékponttal esett vissza a fiatalok foglalkoztatottsága.

Nem sokkal maradnak el hazánkban a 25 illetve 54 éves kor közöttiek sem, akiknél kereken két százalékpontot esett ez a mutató. A legmeglepőbb változást azonban az 55 évesnél idősebb dolgozóknál mérték, ahol 1,4 százalékponttal még bővült is a foglalkoztatás.

A kontinens országai közül a legdrasztikusabb mértékben Szlovéniában(8,1 százalékpont) esett vissza a fiatalok foglalkoztatási mutatója, majd a sorban utánuk következik Írország(6,5 százalékpont) és Spanyolország(4,6 százalékpont).

Mindenképpen említésre méltóak a németországi adatok is, ahol a fiatalok foglalkoztatása majdnem 1 százalékpontot még emelkedett is az idei első félévben, de javulást mutattak a 25 és 54 éves közötti korcsoport számai is.