2020 szeptemberében az ipari termelés volumene 2,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit a nyers adatok szerint. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 1,0 százalékkal mérséklődött – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal első becslésében.
Az előző hónaphoz képest a bővülés 2,3 százalék volt a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján.
A legnagyobb súlyú alágakban nőtt a termelés volumene: a járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása nagyobb,
míg az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kisebb mértékben emelkedett.
A többi feldolgozóipari alág többségében viszont csökkent a termelés.
A termelés az év első kilenc hónapjában 9,2 százalékkal kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás szeptemberben az előző hónaphoz viszonyítva 2,3, áprilishoz képest pedig 61 százalékkal nőtt.
Ismétli magát a történelem
Virovácz Péter, az ING közgazdásza szerint a történelem ismétli önmagát. Ahogyan augusztusban a kiskereskedelem negatív és az ipar pozitív meglepetést okozott, úgy ugyanezt látjuk szeptemberben is. Az ipari termelés volumene ugyanis havi alapon 2,3 százalékkal bővült, így éves összevetésben már 2,2 százalékkal magasabb a kibocsátás. Mindez azt jelenti, hogy már bőven az idei év vége előtt sikerült az iparnak ledolgoznia a termelési hátrányt, amelyet a tavaszi kényszerszünet során összeszedett.
Nem meglepő módon ahhoz, hogy ez sikerüljön, a legnagyobb súlyú ágazatoknak kell jól teljesítenie. A KSH közlése szerint mind a járműgyártás, mind az elektronikai ipar termelése nagyobb arányban emelkedett, ahogyan az élelmiszeripari teljesítmény is pozitívan alakult.
Ezzel szemben a kisebb súlyú alágakban csökkent a termelés. Ez azt is előrevetíti, hogy amíg a lendület kitart a főbb ágazatokban és nem érezteti hatását a koronavírus második hulláma, addig az ipar és így az exportteljesítmény képes lesz érdemben segíteni a gazdasági kilábalást.
Azt a kilábalást, amely a harmadik negyedévben rekord nagyságú negyedév/negyedév gazdasági növekedést hozhat a mechanikai felpattanás következtében.
Az ipar teljesítménye az előző negyedévhez képest a július-szeptemberi időszakban több mint 30 százalékkal nőtt.
A negyedik negyedévre előre tekintve az ipar továbbra is jól teljesíthet, tekintettel a bővülő rendelésállományra. Ugyanakkor jelentős negatív kockázatot jelent az ellátásbiztonság, mivel a koronavírus terjedésének erősödése és az ezzel kapcsolatos globális intézkedések ismét fennakadásokat hozhatnak az ellátási láncokban.
Folytatódhat az ipar stabilizálódása
A Takarékbank vezető elemzője, Suppan Gergely kommentárja szerint minden várakozást felülmúlva 2,2 százalékkal nőtt az ipari termelés szeptemberben, ami a járvány kitörése óta az első növekedés.
Munkanaphatással megtisztítva 1 százalékkal csökkent az ipari termelés az egy évvel ezelőttihez képest, míg szezonálisan és munkanappal kiigazítva 2,3 százalékkal bővült az előző hónaphoz képest.
Az ipari termelés így teljesen kilábalt a járvány okozta válságól, az áprilisi mélyponthoz képest 61 százalékkal nőtt az ipari termelés. A harmadik negyedévben érdemben, 2,6 százalékra mérséklődött az ipar visszaesése a második negyedévi 25 százalékos zuhanást követően, míg 31 százalékkal bővült a második negyedévhez képest, így nagymértékben hozzájárult a gazdaság felpattanásához, így 4,7 százalékra mérséklődhetett a visszaesése a harmadik negyedévben a második negyedéves -13,6 százalékról. 2015. évi átlaghoz viszonyítva már 17,2 százalékkal nőtt az ipari termelés.
Az autógyárak termelése augusztus elejére elérte a járvány előtti szintet, az év hátralevő részében pedig kifejezetten bíztató, hogy augusztusban a járműgyártás új rendelése 33 százalékkal, rendelésállománya pedig 18,2 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet, az autógyártók pedig kifejezetten kedvező harmadik negyedéves eredményekről – és a járvány miatti bizonytalanságok mellett – rendkívül kedvezőnek látják a rövidtávú kilátásokat.
Augusztusban feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés. A legnagyobb súlyú alágakban viszont emelkedett a termelés volumene: a járműgyártás és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása nagyobb, míg az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kisebb mértékben nőtt. A termelés az év első kilenc hónapjában 9,2 százalékkal kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában, míg 43,3 százalékkal haladja meg a 2010. évi átlagos termelési szintet.
A következő hónapokban folytatódhat az ipar stabilizálódása, az utolsó negyedévben már éves szinten is növekedést mutathat, részben az egy évvel ezelőtti gyengébb bázis miatt is.
Az európai országok többségének fokozatos újranyitása miatt
a következő hónapokban már élénkülhet az kereslet az autók iránt,
amit egyes állami ösztönzők is támogathatnak, azonban az egyes országokban bevezetett ismételt korlátozások átmenetileg csökkenthetik a keresletet.
Ugyanakkor már látszik az elhalasztott kereslet megjelenése, valamint a készletek feltöltése is, így az év hátralevő részében további fokozatos élénkülésre számítunk az ipari termelésben, amit új – főleg az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó – kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat.
Idén 6,5-7 százalék körül csökkenhet az ipari termelés, jövőre bázishatások miatt azonban érdemi, akár 13-14 százalékos növekedés is várható, jövő év áprilisában az idei alacsony bázis miatt a növekedés elérheti a 60 százalékot is.
