Lapot kell húzniuk 19-re a fenyőfatermelőknek – így foglalta össze az ágazat helyzetét Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke a Világgazdaságnak.
Elmondta, hogy
a november szokásosan csúcsidőszak a közelgő karácsonyi szezon miatt a fenyőfa-kitermelésben, csakhogy a járványügyi szigorítások most bizonytalanságban tartják a gazdaságokat, amelyek ezért mérséklik a munkavégzést.
A fenyőfatermelők fő gondja, hogy egyelőre nem érkezett hivatalos kormányzati szintű megerősítés arról, hogy a korlátozások nem érintik majd az értékesítést.
Erre a háttérben egy elvi kijelentést már kaptunk, amely arról szólt, hogy ha lesznek is további intézkedések, azok nem befolyásolják a fenyőfák eladását, mivel az jellemzően szabad téren történik, vagyis kevésbé kockázatos a vírus terjedése szempontjából
– közölte az elnök. Ennek az elvi kijelentésnek az egyértelműsítésére vár most a szakma.
Ha ez késik vagy elmarad, az számottevő dráguláshoz vezethet a fenyőfapiacon.
Ebben az esetben ugyanis az érintett gazdálkodók arra a döntésre juthatnak, hogy most inkább nem vágják ki a fákat – amelyek, ha a nyakukon maradnak, csak komposztként hasznosíthatók –, hanem még egy évig nevelik, és csak 2021-ben viszik vásárra. Itthon évi mintegy 2,5 millió tő fenyőfát adnak el az adventi időszak négy hete alatt, ennek 20 százaléka – ez jellemzően a Dániából érkező Nordmann-fenyő.
Ha a hazai termelés egy része kiesik, ugyan 24 óra leforgása alatt pótolható nemzetközi forrásból, ám az euróárfolyammal összefüggésben 20 százalékos áremelkedéshez vezethet.
Ha erre nem lesz szükség, az inflációt követő, 5 százalék körüli árváltozással kell csak számolni, így a luc métere 3000, az ezüsté 4000-5000, a Nordmann-jegenyéé pedig bőven 6000 forint feletti szintről indulhat az idén. Orlóci László szerint mindenesetre biztató, hogy a Magyarország számára mintául szolgáló Ausztriában majdnem minden üzlet bezárni kényszerült, de az osztrák állam kivételt tett a fenyőfa-kereskedelmet végző egységekkel.
A hazai piac az import mellett exportra is képes: főképp Olaszország és Ausztria vesz fel nagyobb mennyiségben magyar lucot. Az üzletágat ugyanakkor rontja a rá rakódó áfa 27 százalékos kulcsa, mivel ennek a vágott virágokra és dekorációs célú növényekre vonatkozó kedvezményes mértéke a két országban egyaránt 10 százalék.
A statisztika szerint Magyarországon 800 gazdálkodó egység végez fenyőfatermelést, ezek kivétel nélkül családi vállalkozások. Összesen csaknem 6000 főt foglalkoztatnak, a számlákkal igazolható árbevételük pedig meghaladja az évi 3,1 milliárd forintot. A termesztés 3000 hektáron zajlik, elsősorban Vas, Zala és Somogy megyében.
