Kibővülő jegybanki szerep

Egy olyan hétéves szakaszt zártunk le 2020 első negyedévével, amelyben az egyensúlyteremtés után egy páratlan növekedési ciklus zajlott le a magyar gazdaságban. Ebben az időszakban folyamatosan megtartottuk a 2-3 százalékos növekedési különbséget a nyugat-európai országok átlagához képest – mondta Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Míg korábban a növekedés mindig fel volt áldozva az egyensúly oltárán, vagy az egyensúly csak a növekedés kárára tudott megvalósulni, az elmúlt hét évben a növekedési pálya mellett rendben volt a makroegyensúly, a költségvetés és a fizetési mérleg is, így fenntartható volt a gazdaság bővülése – mondta az alelnök annak kapcsán, hogy bemutatták Matolcsy György Egyensúly és növekedés című könyvének új, átdolgozott kiadását, amelyben az első, 2015-ös kiadás anyaga az azóta eltelt öt év tapasztalataival bővült.

Baksay Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója emlékeztetett: a jegybank szakított azzal a több évtizedes nemzetközi gyakorlattal, amely pusztán az infláció felügyeletére korlátozta a jegybankokat. Pleschinger Gyula, az MNB monetáris tanácsának tagja szerint a jegybanknak nem volt más lehetősége, mint hogy aktív szerepet vállaljon a gazdaságélénkítésben, hiszen a hitelezés folyamatosan csökkent. A jegybank mostanáig csaknem 60 ezer vállalkozást juttatott kedvező feltételekkel összesen 4500 milliárd forintnyi kölcsönhöz a Növekedési hitelprogram keretében, a Növekedési kötvényprogram pedig további 700 milliárd forintot helyezett ki.

Összességében az elmúlt években a növekedés közel felét a jegybanki programok adták, egyrészt az ösztönző programokkal, másrészt azzal, hogy az alacsonyan tartott kamatszint miatt a költségvetésnek, a lakosságnak és a vállalatoknak is megtakarításuk keletkezett. A gazdaságösztönző szerepvállalással együtt kialakult a költségvetési és monetáris politika összhangja, és az MNB-programok gazdasági hatásai mára felülmúlták az uniós programok összegét. Az intézkedésekkel Magyarország – amely a rendszerváltás utáni években a fejlődés éllovasa volt, majd 2010-re az európai rangsor végére került – a hátunk mögött hagyott évtized végére ismét a növekedés élmezőnyébe került, jelenleg az uniós átlag 74 százalékán állunk – jelezte Baksay Gergely.

Az uniós átlag

74

százalékán áll a magyar gazdaság fejlettsége