Kisebb termelés mellett lett nagyobb a kibocsátás

Az idén 4,1 százalékkal emelkedett a mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke – közölte az előzetes adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az ágazat az előző évinél összességében 2,1 százalékkal kevesebb árut termelt, ezen belül a növénytermesztés 2,9, az állattenyésztés 1,6 százalékkal esett, miközben a szolgáltatások 3 százalékkal bővültek. A kibocsátás azonban az árak 6,3 százalékos emelkedése következtében nőtt. Az utóbbi adat egybevág azzal az előrejelzéssel, amelyet Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője adott a Világgazdaságnak a mezőgazdasági árak első három negyedéves növekedésének okait elemezve. Mint mondta, az akkori 7,3 százalékos, éves alapon mért drágulás az év hátralevő részében mérséklődni fog.

A KSH kiemeli, hogy a burgonya és az állati termékek termelése bővült, a többi mezőgazdasági termékcsoporté csökkent vagy nem változott. A burgonya azért is sajátos az idei különleges évben, mert az első kilenc havi adatok alapján az egyetlen olyan termesztett növény volt, amelynek csökkent az ára, igaz, nagyon magas bázisról, hiszen tavaly 46 százalékkal drágult.

A termelésben és az exportban is kiemelkedő súlyú gabonafélékből az idén 1,1 százalékkal termett kevesebb, mint 2019-ben. A betakarított búza mennyisége 7 százalékkal csökkent, miközben az időjárási körülményeknek köszönhetően meglepően jól fejlődött és a tavalyinál 3,6 százalékkal nagyobb termést hozott az árpa. A gazdák a kukoricával is elégedettek lehetnek, hiszen az előző évinél 3,2 százalékkal többet takaríthattak be. Igaz, a tengeri számára jókor érkezett esők után nem volt meglepetés a jó termés. Az aszályos tavasz a repce fejlődését viselte meg leginkább, abból 14 százalékkal kevesebb termett. Az ipari növények együttes mennyisége 3,7 százalékkal maradt el a tavalyitól.

Gyümölcsből a tavaszi fagyok miatt 18 százalékkal lett kevesebb az egy évvel korábbinál, a mostoha időjárás minden gyümölcsnél veszteséget okozott. A szőlőtermés 8 százalékkal esett. Tavaly a túlkínálat, az idén elsősorban a Covid–19 miatt az agrártárca ismét meghirdette a zöldszüreti és a lepárlási támogatást. A szőlőtermés úgy csökkent, hogy a gazdák az elmúlt évinél kisebb területen szedték le érés előtt a fürtöket. Az 5,1 milliárd forintos zöldszüreti támogatási keretnek csupán a 80 százalékát használták fel. A szőlő minősége viszont kifejezetten jó, a borászok kiváló évjáratra számítanak.

Az állattenyésztés produktuma 1,6 százalékkal mérséklődött. Az élő állatok termelése 2,9 száza­lékkal csökkent, elsősorban a madár­inf­luenzával és az afrikai sertéspestissel sújtott baromfi- és sertésállomány megfogyatkozása miatt. Állati termékekből 1,3 százalékkal termeltek kevesebbet, csak nyers tehéntejből került több a piacra.

A KSH előzetes adatai szerint az ágazat bruttó hozzáadott értéke 8,6 százalékkal emelkedett, a munkaerő-felhasználása 5,9 százalékkal csökkent, a vállalkozói jövedelme pedig 14,9 százalékkal bővült.