Lassú fiskális konszolidáció jöhet
Nem adjuk fel a következetes fiskális politikát, a cél a következő években is a költségvetési hiány és az adósság csökkentése. Ennek megfelelően a nettó finanszírozási igény várhatóan 3332 milliárd forint lesz 2021-ben – jelentette ki a pénzügyminiszter a központi költségvetés jövő évi finanszírozási tervét bemutató sajtótájékoztatón. Varga Mihály hozzátette: a büdzsé bruttó hazai termékarányos adóssága 3,5 százalékos GDP-növekedéssel számolva már csökkenni fog. Szerinte a jövő év nem tartogat nagy kockázatokat, de esetleges felmerülésük esetén is jelentős tartaléka van a költségvetésnek.
A koronavírus-válság alaposan átírta az idei makroszámokat. A Pénzügyminisztérium számításai szerint a GDP az év egészében 6,4 százalékkal esik, a költségvetési deficit
9 százalék közül alakul, az államadósság pedig a bruttó hazai termék 80 százalékára emelkedik. Varga Mihály kiemelte, hogy a maastrichti adósságráta a 2010-es 80 százalékról a tavalyi év végére 65,4 százalékra, az állam külföld felé fennálló adóssága a GDP 56 százalékáról 2019 végére 34 százalék alá csökkent. A teljes adósságon belüli devizaarány ez idő alatt 50-ről 22 százalékra mérséklődött.
Az adósságkezelés legfontosabb feladata, hogy a költségvetés mozgásterét a megfelelő likviditás bevonásával minden pillanatban megteremtse – közölte Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. Az adósságkezelő 2020 során több lépést is tett ennek érdekében: az aukciós rend átalakulása nyomán áprilistól hetente tartottak államkötvény-aukciót, leképezve a jegybanki eszközvásárlási és finanszírozási programok gyakoriságát.
Az ÁKK vezérigazgatója emlékeztetett, hogy novemberben ismét megjelentek a devizapiacon. A megnövekedett hiány több mint háromnegyedét a forintpiacról finanszírozták, ezen belül egyharmad részben a lakosság, kétharmad részben az intézményi befektetők nyújtottak forrást. A háztartások kezében lévő állampapír-állomány több mint ezermilliárd forinttal nőtt, míg az intézményeknél lévő 900 milliárddal csökkent. A lakossági állomány az év végére megközelíti a 9000 milliárd forintot, az intézményi pedig 1300 milliárdról 330 milliárd forint környékére csökken. Kurali Zoltán hangsúlyozta, hogy a költségvetés devizaadóssága az előfinanszírozás ellenére is 20 százalék alatt maradt.
A jövő évi finanszírozási tervekről elhangzott, hogy 8600 milliárd forint államadósságot bocsátanak ki a csereaukciókkal együtt, sokkal kevesebbet, mint a korábbi években. Varga Mihály közölte, hogy a futamidő növelése érdekében a mostaninál gyakrabban terveznek nagyobb volumenű csereaukciókat, továbbá, hogy egy harmincéves zöld forintkötvény kibocsátása is szerepel a tervek között. A másik jelentős tétel a szintén hazai finanszírozású lakossági állampapírok piaca, elsősorban a MÁP Plusz sikerére alapozva. Továbbra is az a cél, hogy 2023-ban elérjük a 11 ezermilliárd forint összértéket. Kurali Zoltán jelezte, hogy az intézményi forintpiacon a futamidő hosszabbítására fognak törekedni, ezért jövőre nem lesz hároméves fix kötvényaukció. Leszögezte, hogy devizakötvény-kibocsátásra 2021-ben már nem lesz szükség.
