Strukturális reformokat sürget az MNB

A küszöbönálló reformok 80 százalékát minél előbb érdemes meglépni – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke évértékelő sajtótájékoztatóján. Szerinte az egészségügy, a nyugdíjrendszer, a hitelgarancia-vállalások, a demokrácia, a lakáspolitika változtatásra szorulnak. Szükség van egy gazdasági, fejlesztési és versenyképességi tervre, amely az évtized során garantálja a magyar gazdaság felzárkózását. A jegybankelnök úgy véli, most a növekedés helyreállítása a legfontosabb, 2022-től viszont már az egyensúly visszaállítása is szükséges.

„A nyári optimista előrejelzésben nem számoltunk a második járványhullámmal, illetve az állami programok visszaesést kiegyenlítő hatásában bíztunk” – utalt Matolcsy György a június végén megjelent, kivételesen optimista, 0,3-2 százalékos növekedést jelző jegybanki prognózisra. A második járványhullám 3, az állami beruházások és az állami fogyasztás szűkülése pedig 1,4, illetve 1 százalékponttal ronthatta a bruttó hazai terméket (GDP) 2020-ban, ráadásul az új lakások áfakedvezményének megszűnése az ingatlanpiac helyzetét is kedvezőtlenül befolyásolta. A jegybankelnök szerint 2020-at műhibának kell tekinteni. Az MNB eszközei megakadályozták egy pénzügyi válság kialakulását, mintegy 5800 milliárd forintot öntöttek a gazdaságba. A legnagyobb támogatást a hosszú lejáratú repoforrás 2600 milliárd, a Növekedési hitelprogram Hajrá 1400 milliárd, az állampapírprogram 1000 milliárd forintja nyújtotta. Matolcsy György kitért arra is, hogy az elmúlt években a szűkülő jegybankmérleg lehetőséget teremtett a gazdaság monetáris támogatására, így a GDP-arányos MNB-mérleg 24-ről 40 százalékra emelkedhetett.

A monetáris tanács változatlanul hagyta a monetáris kondíciókat – hívta fel a figyelmet Virág Barnabás, az MNB alelnöke. A következő hónapokban változékony lesz az infláció, a bázishatás mellett a dohánytermékek adóemelése mozgathatja a fogyasztói árindexet. A dezinflációs hatás is jelentős lesz az alacsony importált infláció és a visszafogott belső kereslet miatt. Az alelnök 3,5 százalékos pénzromlást vár 2021-ben. Az MNB elkötelezett az árstabilitás mellett, ha az infláció indokolja, beavatkozhat a monetáris folyamatokba. A hozamoknak továbbra is tartaniuk kell a távolságot a nullától, a következő időszakban is az egyhetes betéti eszköz lesz az irányadó. Virág Barnabás hangsúlyozta: a repo felől az állampapír-vásárlás irányába súlyozhatja át programjait az MNB, valamint az egyes sorozatokban az 50 százalékos maximális tulajdoni hányad szabálya miatt akár tíz évnél rövidebb futamidejű kötvényeket is vásárolhatnak.

Az idei harmadik negyedévben a GDP jelentős korrekcióját figyelhettük meg, azonban az év utolsó három hónapjában ismét eshet a gazdaság teljesítménye – figyelmeztetett a jegybank alelnöke. A magyar gazdaságban megvan a helyreállási potenciál, a munkanélküliség alacsony maradt, a beruházási ráta a GDP 25 százaléka körül alakulhat az idén, ami lényegesen kedvezőbb, mint a pénzügyi válság idején a 20 százalék alatti arány. Virág Barnabás aláhúzta: a következő három évben átlagosan 4 százalékkal bővülhet a GDP, amiben a hitelpiacnak és a beruházásoknak lehet nagy szerepük.