Új gazdaságpolitikai tervre van szükség

A 2020-as év során az elmúlt száz év ötödik legnagyobb visszaesését éljük, összesen hét, a mostanihoz hasonló esemény történt – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke évértékelő sajtótájékoztatóján. A korábbi gazdasági teljesítménycsökkenések rendszerváltásokhoz, háborúhoz, forradalmakhoz köthetők, az egészségügyi veszélyhelyzet miatti visszaesés példa nélküli volt. Idén 6-6,5 százalékkal esik vissza a bruttó hazai termék (GDP), az egészségügyi válság mellett gazdasági válsággal is meg kell küzdeni, de a következő évekre pozitívan tekinthetünk Matolcsy György szerint.

Az elmúlt években összesen 8,4 százalékponttal közeledtünk az uniós átlaghoz – emlékeztetett az MNB vezetője. Az idei várakozásokat az Európai Unióéval összehasonlítva vegyes képet kapunk. Az eurózónához képest jobb lesz a magyar gazdaság teljesítménye, így az átlagos fejlettséghez közelíthetünk. Lengyelország, Csehország és a Baltikum viszont jobban teljesít majd az idén, ugyanakkor Szlovákiáénál kedvezőbb lehet a magyar GDP alakulása.

Az MNB eszközei megakadályozták, hogy pénzügyi válság alakuljon ki, mintegy 5800 milliárd forintot öntöttünk a magyar gazdaságba – hangsúlyozta Matolcsy György. Az Növekedési hitelprogram (NHP) Hajrá 1400 milliárd forintos, a Növekedési kötvényprogram (NKP) 600 milliárd forintos, az állampapírprogram közel 1000 milliárd forintos támogatást jelentett. Az MNB hosszú lejáratú, 2600 milliárd forintnyi forrást biztosított a bankrendszernek, 300 milliárd forint értékben vásárolt jelzálogleveleket, és 250 milliárd forint profitot fizetett be a költségvetésbe. Ezt azért tehette meg a jegybank, mert a mérleg kicsi volt, a GDP 24 százalékáról 40 százalék fölé emelkedhetett most az egyenleg.

Törésekkel teli évekre kell felkészülni – hangsúlyozta a jegybankelnök. Ami jó volt az előző tíz évben, az nem lesz elég jó az előttünk álló évtizedben. Matolcsy György szerint az összes nagy változtatás 80 százalékát érdemes minél előbb meglépni. Az egészségügy, a nyugdíj, a garanciaprogramok, a demográfiai és a lakáspolitika is mind-mind reformra szorul. Kell egy nagy gazdasági, fejlesztési és versenyképességi terv. Fontos a növekedés helyreállítása, de ne felejtsük el az egyensúlyt. A jegybankelnök véleménye szerint 2022-ig nem érdemes ezzel foglalkozni, de utána muszáj hangsúlyt fektetni erre, hiszen ez segített a 2010-es évek megnyerésében.

Úgy látjuk, az MNB nyári optimista előrejelzése annak tudható be, hogy nem számolt második vírushullámmal, és azzal kalkulált, hogy az állami támogatások kiegyenlítik az egyes ágazatok zuhanását – hangsúlyozta a jegybankelnök. Matolcsy György szerint négy tényező okozta a visszaesés zömét, ezek nélkül stagnálhatott volna a gazdaság. A második hullám mintegy 3 százalékponttal ronthatta az idei növekedést. A közösségi fogyasztás szempontjából a német válságkezelés jó volt, míg Magyarország 1 százalékpontot rontott, az állami beruházások pedig 1,4 százalékkal húzták le a gazdaság 2020-as teljesítményét. Az idei évet műhibának kell tekinteni, Matolcsy György szerint a lakáspiaci fordulattal – az áfa alacsonyan tartásával – lehetett volna elérni a stagnálást.

Jövőre 3,5 százalék lehet a pénzromlás

A hosszú repó program helyett az állampapír-vásárlásokra helyezi a hangsúlyt az MNB, és a sorozatonkénti legfeljebb 50 százalékos birtoklási arány miatt tíz évnél rövidebb hátralévő futamidejű kötvények vásárlása is napirendre kerülhet – jelentette be Virág Barnabás MNB-alelnök. A monetáris tanács nem változtatott a kondíciókon a keddi kamatdöntő ülésen. A rövid futamidejű hozamok fenntarthatóan támogatják a gazdaságot, az infláció az elmúlt négy évben a toleranciasávon belül alakult. Virág Barnabás leszögezte: nem dőlhetünk hátra, a fogyasztói árindex változékony lesz a következő hónapokban az ellentétes folyamatok miatt, jövőre 3,5 százalék lehet az infláció. | vg