Húzni kell a nadrágszíjon a szomszédban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMegszorításokkal és drágulással köszöntött be Romániában a 2021. esztendő. A decemberben beiktatott új kormányra nehéz feladatok várnak a koronavírus-járvány okozta válságból való kilábalásban. Január elsején a jövedéki adó emelkedése nyomán drágult a dohányáru és az üzemanyag, az utóbbi literenként átlagosan 60 banival (1 lej 74,5 forint).
Az energiapiac ugyancsak elsején hatályba lépő liberalizálása miatt a lakosság 13–26 százalékkal magasabb villanyszámlát lesz kénytelen fizetni, ha nem köt új szerződést a versenypiacon.
A december 6-i parlamenti választások nyomán létrejött hárompárti jobbközép koalíció döntése értelmében szerény mértékben emelkedik a nyugdíj, a minimálbér és a családi pótlék, ugyanakkor a béreket a közszférában befagyasztják.
Romániában gyakorlatilag egész évben versenyfutás folyt az előző, kisebbségben lévő jobbközép kormány és a baloldali többségű parlament között a jelentős horderejű gazdasági-pénzügyi döntések terén. A parlament a családi pótlék megduplázásáról döntött, a kormány – részben rendeletekkel, részben alkotmányossági normakontrollal – azonban elérte, hogy lépcsőzetesen, az idén csak 20 százalékkal emelkedjen. Ugyanez a helyzet a nyugdíjakkal is.
Az öregségi juttatás 40 százalékos emeléséről szóló törvény többször is megjárta a parlamentet és az alkotmánybíróságot, ám szeptemberben végül csak 14 százalékkal emelkedett a 4,7 millió romániai nyugdíjas illetménye.
Florin Citu miniszterelnök – a korábbi kormány pénzügyminisztere – karácsony előestéjén beiktatott kormánya egyértelműsítette, hogy a korábban tervezett mértékben nem hajlandó indexálni a nyugdíjakat, és csak kisebb emelés jöhet szóba 2021-ben.
Az új bukaresti kabinet első döntéseinek egyike volt ugyanakkor a közalkalmazottak és a közméltóságok bérének, pótlékainak befagyasztása, ami 1300 milliárd forintnak megfelelő megtakarítással jár. Ezzel együtt az országos bruttó minimálbér a kormány tervei szerint 70 lejjel 2300 lejre emelkedik (ez nettó 1386 lejnek, 103 ezer forintnak felel meg).
E két intézkedés máris tiltakozáshullámot váltott ki az érintettek részéről. A legnagyobb szakszervezeti tömb már az óév utolsó előtti napján utcára vonult, és további tüntetéseket, bizonyos ágazatok – a kereskedelem, a vasúti szállítás, a gépgyártás – tevékenységének akadozását harangozta be, ha a kormány nem emeli legalább 7 százalékkal, azaz mintegy 160 lejjel a minimálbért.
Ugyancsak tiltakozásokat helyeztek kilátásba a pedagógusok, a rendvédelmi szervek dolgozói és a bírósági jegyzők is. Máris nagyfokú elégedetlenséggel szembesül tehát a Citu-kormány, amelynek azonban ennél is nagyobb fejtörést okoz a mélyülő költségvetési deficit, amely a román össztermék (GDP) 8 százalékára hízott novemberben, de becslések szerint két számjegyűre is növekedhetett az év egészében.
Miközben a január második felében a parlament elé kerülő 2021-es költségvetés-tervezetben 7 százalékos GDP-arányos deficitet céloz meg a kabinet, elemzők szerint ezt is csak szigorú államháztartási politikával tudja elérni. „A román gazdaság még mindig szenved, a válság sújtotta ágazatok további állami segítségre szorulnak, de ez már csak szelektív lehet. A 7 százalékos idei deficitcél is ambiciózus a jelen körülmények között, a konszolidáció pedig nagyban függ az uniós alapok hatékony felhasználásától” – vázolta a Románia előtt álló kihívásokat Daniel Daianu volt pénzügyminiszter, a pénzügyi tanács elnöke.
