BUX 50,904.91
-1.00%
BUMIX 4,315.39
+1.05%
CETOP20 2,297.16
-0.29%
OTP 17,380
-1.22%
KPACK 11,800
-29.76%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 16,700
0.00%
-3.48%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,365
-1.09%
0.00%
-0.48%
+2.06%
+3.60%
OPUS 230.5
+3.83%
+1.19%
+2.78%
-1.39%
OTT1 149.2
0.00%
+0.84%
MOL 2,410
-0.99%
-2.89%
ALTEO 1,715
+0.29%
+3.36%
-1.23%
EHEP 1,765
-0.28%
+0.41%
+1.77%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+3.59%
+0.70%
+4.00%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
-3.17%
+1.35%
+1.23%
-2.35%
NUTEX 16.06
-0.12%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Nem segít a regionalizáció a nagy cégeken

A korábban évi nyolcvanmillió eurós japán sertéspiac leg­alább részleges visszaszerzésével kecsegtetett a két ország afrikai sertéspestissel kapcsolatos megállapodása, de a jelek szerint a hazai húsfeldolgozók nem tudják kihasználni ezt a lehetőséget.

Magyarországon hét olyan megye van, amelynek a teljes területe mentes az afrikai sertéspestistől (ASP), azaz nincs a vaddisznókban igazolt ASP-eset miatt korlátozás alatt álló rész

– közölte a Világgazdasággal az Agrárminisztérium. Mint köztudott, december végén született megállapodás arról, hogy – elsőként az ASP-vel érintett országok közül – a japán sertéshúsimportban a magyar félnél alkalmazható a regionalizáció, vagyis Japán már nem egész Magyarországról, csupán az ASP-vel érintett területekről tiltja a sertéshús és a hústermékek szállítását, a megállapodás részletei azonban nem voltak ismertek. A tárca közölte:

jelenleg Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém, Zala, Somogy, Tolna és Baranya tekinthető ASP-mentesnek, továbbá Bács-Kiskun, valamint Csongrád-Csanád megye túlnyomó része szintén mentes az ASP-től. A japánok megítélése azonban az ASP-mentes megyékről ettől eltér.

A japán állategészségügyi hatóság ugyanis csak azokból a megyékből engedélyezi sertéshús szállítását, amelyek nem állnak korlátozás alatt ASP miatt, valamint nem határolja őket korlátozás alatt álló terület. Ezeknek a kritériumoknak viszont csak Baranya, Tolna, Somogy, Zala és Vas megye felel meg. Vagyis a japán exportra engedélyezett vágóhídnak, feldolgozóüzemnek vagy hűtőháznak a fentiek szerinti, Japán által elismerten ASP-mentes megyében kell elhelyezkednie.

Ezeket a létesítményeket kérelemre a magyar állategészségügyi hatóság hagyja jóvá japán exportra is termelő üzemként, a szigorú japán előírásoknak megfelelően. Csak korlátozás alatt nem álló területen született és nevelkedett sertések, illetve a belőlük készült termékek kerülhetnek japán exportra, az oda célzott termelést szigorúan el kell különíteni az egyéb feldolgozástól – szól az AM magyarázata.

Fotó: Szakony Attila / Zalai Hírlap

Az ASP magyarországi vaddisznókban való megjelenésekor bevezetett korlátozás előtt, 2015-ig visszamenőleg évente mintegy 80 millió euró értékben exportáltak a magyarországi üzemek sertéshúst és feldolgozott sertéstermékeket. Az agrártárca értékelése szerint az elmúlt években végbement folyamatok miatt sem jósolható meg a tényleges japán kereslet nagysága, a megállapodás jelentősége azonban túlmutat a japán piac megszerzésén, ugyanis több ázsiai ország is referenciaként tekint Japánra, és ez a folyamatban lévő állategészségügyi tárgyalásokra is pozitív hatással lehet – nyomatékosította az agrártárca.

A rendelkezésre álló informá­ciók ismeretében azt valószínűsíthetjük, hogy a nagyobb magyarországi sertésvágóhidak nem fognak élni a megállapodás adta lehetőséggel

– jelezte a Világgazdaságnak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Mert ugyan a Japán által elfogadott régióban vannak nagyobb vágóhidak, de nem valószínű, hogy képesek lennének a vágókapacitásaikat úgy biztosítani, hogy csak az adott öt megyéből vásárolnak élő sertést.

Ez még akkor is valószínűtlen, ha tudjuk, hogy ezekben a megyékben megközelítőleg a hazai sertésállomány negyede található. Szerinte ugyanakkor a megállapodás lehetőséget teremthet olyan kisebb vagy közepes méretű vágóhidaknak, amelyek az adott régiókban találhatók, és amellett, hogy csak arról a területről vásárolnak sertést, hajlandók jelentős anyagi és humán erőforrást biztosítani a japán piacon való megjelenéshez. Éder Tamás úgy véli, hogy a mangalica ismertsége miatt valószínűleg erre leginkább a mangalicahús területén nyílik reális lehetőség.

Kapcsolódó cikkek