Magyar gazdaság

Pénzmegvonással védik a demokráciát

A Capitoliumot ért múlt heti támadás fellépésre késztette a gazdasági szereplőket is, a nagyvállalatok sorban vonják meg az anyagi támogatást a politikától.

A zsebükön is megérzik majd az amerikai politikusok a kongresszus épületében múlt héten kitört zavargások hatását, egyre több vállalat függeszti fel ugyanis az anyagi támogatást.

A nagy pénzintézetek közül elsőként a JPMorgan Chase és a Citigroup lépett;

az előbbi „legalább” a következő hat hónapban nem nyújt anyagi segítséget sem a republikánusoknak, sem pedig a demokratáknak – jelentette be az intézmény szóvivője. A tőkét tekintve legnagyobb amerikai bank ezt az időt arra is felhasználja majd, hogy eldöntse, módosítson-e politikatámogató stratégiáján. A Citigroup a CNBC értesülése szerint egyelőre az első negyedévre függesztette fel a pénzadományokat.

Fotó: Nicholas Kamm / AFP

Biztosak akarunk lenni abban, hogy nem fogunk olyan jelölteket támogatni, akik nem tartják tiszteletben a jogállamiságot

– írták a cég belső feljegyzésében. A Bank of Amerika még nem lépett, de Bill Halldin szóvivő bejelentette, hogy „az amerikai kongresszus elleni megdöbbentő támadást” figyelembe veszik majd, mielőtt döntenek a 2022-es időközi választásokra adott adományokról. Ugyanezt ígérte a Walmart is.

Más cégek csak azoktól a republikánusoktól vonják meg az anyagi támogatást, akik megpróbálták megakadályozni a kongresszusban Joe Biden novemberi elnökválasztási győzelmének hitelesítését. Ezek közé a cégek közé tartozik a Marriott International, a világ legnagyobb szállodalánca és a 36 független biztosítót tömörítő Blue Cross Blue Shield Association (BCBSA) is, amely minden harmadik amerikainak nyújt egészségbiztosítást. A múlt szerdai zavargásban öt ember, köztük egy rendőr vesztette életét, a résztvevőkkel szemben többtucatnyi vádiratot nyújtottak be szövetségi és helyi bíróságokon.

A Citigroup a Reuters tudósítása szerint ezer dollárt adott Josh Hawley szenátor választási kampányára, aki Ted Cruz mellett a hitelesítés megakadályozásának élharcosa volt a felsőházban. Hawley, aki Missouri államot képviseli a szenátusban, a fellépése miatt elveszített egy szerződést is, a Simon & Schuster kiadó ugyanis már múlt csütörtökön közölte, hogy a tervekkel ellentétben nem adja ki a következő könyvét. A kiadó a szokatlan lépést azzal indokolta, hogy „nem tudja támogatni Hawley szenátort, miután szerepet játszott olyasmiben, ami veszélyes fenyegetést jelent az amerikai demokráciára és szabadságra”. A Nagy tech cégek önkényuralma című könyvnek júniusban kellett volna megjelennie.

A büntetés elérte a még hivatalban lévő elnököt is: a Stripe internetes fizetési szolgáltató felfüggesztette a Donald Trump kampányoldalára érkező adományok feldolgozását, és szerződést bontott New Jersey-i klubjával a golfozók szövetsége. Ez utóbbi nem annyira meglepő, a PGA ugyanis már 2015-ben is lemondott egy versenyt Trump Los Angeles-i klubjában a mexikói bevándorlókra tett sértő megjegyzései miatt.

Az Egyesült Államokban a cégek úgynevezett politikai akcióbizottságokon keresztül juttatják el az alkalmazottak felajánlásait.

Választásonként maximum ötezer jelöltet támogathatnak ezen a módon, valamint évi 15 ezer dollárt utalhatnak át a pártoknak. A szövetségi törvények értelmében a vállalatok közvetlenül nem, csak a bizottságokon keresztül adhatnak pénzt választási kampányra.

Cselhez folyamodnak a demokraták

A képviselőházban tegnap megkezdődött az újabb alkotmányos vádemelési (impeachement) eljárás Donald Trump ellen. Az elnök elítéléséhez kétharmados többség szükséges a szenátusban, vagyis legalább 17 republikánus törvényhozónak is meg kellene szavaznia, erre azonban egyelőre semmi esély. A demokraták azonban megtalálták a módját annak, hogy egy életre eltiltsák Trumpot köztisztség betöltésétől – ehhez egyszerű többség is elég a szenátusban, ami meglesz, mihelyt január 20-án leteszi az esküt a Georgiában megválasztott két szenátor.

 

amerikai elnökválasztás
Kapcsolódó cikkek