Egy évet csúszik a kapacitásbővítés
Leghamarabb 2023. október 1-jén indulhat meg a gázszállítás Szerbia felől a magyar–szerb összekötő gázvezetéken, évi 8,5 milliárd köbméteres kapacitással, vagyis az eredetileg tervezettnél egy évvel később – döntött a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).
A beruházás első, évi 6 milliárd köbméteres szakaszát változatlanul át kell adni 2021. október 1-jéig.
A hivatal a projektért felelős FGSZ Földgázszállító Zrt. kérésére hozta meg határozatát. Az FGSZ ugyanis késett azzal az igényfelméréssel, amely a 8,5 milliárd köbméteres kapacitást lehetővé tevő fejlesztést megalapozta volna, de erre jó oka volt.
Ugyanis bár tavaly július 17-re már regisztrálta a gázrendszer érintett része használata iránt érdeklődőket, az Egyesült Államok külügyminisztériuma július 15-től kezdődő hatállyal kiterjesztette az „Egyesült Államok ellenfeleire” vonatkozó szankciós fenyegetését, ez pedig érintheti a szerb–magyar gázbetáplálási pontra vonatkozó fejlesztéseket.
A projekt érintettsége nem egyértelmű, de az FGSZ a jogbizonytalanság miatt elhalasztotta a kapacitáskiosztás további lépéseit.
Így a múlt év végére már akkorára nőtt az időveszteség, hogy a társaság szerint akkor sem oszthatók ki az idei első fél évben a vezeték használatára jogosító kapacitások, és nem tartható a 2022. október 1-jei üzemkezdet sem, ha megszűnik a szankciós kitettség.
Azért nem, mert a beruházásban érintett nyomvonal birtokjogi ügyintézése hosszadalmas, az ennek lezárultával indítható csőbeszerzés is hónapokig tart, ráadásul a járványhelyzet továbbra is negatív hatással van a kivitelezés idejére és árazására. Viszont évi 6 milliárd köbméteres behozatali kapacitással megkezdődhet a vezeték használata az 2021. október 1-jei határidőre a szerint a tájékoztatás szerint, amelyet az FGSZ a MEKH-nek a múlt év végén küldött. (Ezt a kisebb kapacitást a hivatal korábbi döntése alapján ellátásbiztonsági célból megfelelő piaci érdeklődés híján is ki kell alakítani.)
A Szerbia felőli jelentős gázimport-kapacitásra azért lehet szükség, mert Oroszország – Ukrajnát elkerülve – részben Szerbián át juttatná a gázt Magyarországra és európai vevőihez.
Ehhez Magyarországon a fentin túl további beruházásokra is szükség lesz, amelyeknek a költségei a gáz végső felhasználói által fizetett rendszerhasználati díjakban térülhetnek meg.
Sok csőre lesz szükség
A Szerbia felőli gázimport lehetővé tételéhez le kell fektetni egy 1,2 méter átmérőjű és 15 kilométer hosszú vezetéket a magyar–szerb határ és Kiskundorozsma között, majd onnan egy másikat egy méter átmérővel és 67 kilométer hosszúságban Városföldig, ahol át kell alakítani a hazai földgázrendszer központi részének számító gázelosztó csomópontot.
Az import dél felőli beindulásával egy időben csökkenhet a kelet felőli behozatali kapacitások kihasználtsága, és megváltoznak a tranzitpozíciók: az FGSZ elesik attól a bevételtől, amelyet eddig a Szerbiába történő gázszállításért kapott, míg Szerbia – Ukrajna rovására – hozzájut a Magyarországra és azon keresztül más európai országokba történő tranzitért járó díjhoz. Az új importútvonalon persze oroszországitól eltérő forrású gáz is érkezhet, a legutóbbi közlés szerint például azeri.
