Szigorítási kényszer alakulhat ki

Februárban 3,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A tényadat megegyezik a Világgazdaság előzetes elemzői konszenzusával. Januárhoz képest 0,7 százalékos drágulást mértek, az élelmiszerekért 1 százalékkal kellett többet fizetni. A maginfláció és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közölt adószűrt maginfláció egyaránt a várakozásoknak megfelelően, 0,1 százalékponttal csökkent, az előbbi 4,1 százalék, az utóbbi 3,5 százalék volt februárban. Az MNB kommentárjában hangsúlyozta: az üzemanyagok árváltozása tavaly február óta először emelte az inflációs rátát. Tavaly szeptembertől a dezinflációs hatások erősödése volt megfigyelhető, ezért 2021 első hónapjaiban az átárazások mérsékeltebbek voltak, mint 2020-ban. A jegybanki elemzés felhívta a figyelmet: a tartós iparcikkek inflációját a termékkör általános drágulása és a használt autók tavaly februári árcsökkenése miatti alacsony bázis okozta.

A gyenge forintárfolyam és a magas maginfláció miatt márciusban még nem kényszerül lépésre az MNB, a gazdaság újranyitását követően azonban szükség lehet a monetáris kondíciók szigorítására – értékelte az adatokat Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a következő hónapokban nem várja az egyhetes betéti eszköz kamatának emelését, de a várhatóan emelkedő infláció miatt lazítás sem várható. Az elemző szerint középtávon kisebb szigorítás jöhet, mivel az olajárak, a mezőgazdasági termékek ára és a nyitás után felfutó kereslet inflációs folyamatokat indíthat be.

Áprilisban és májusban 4,5 százalék felett alakulhat a fogyasztói árindex, majd lassúbb drágulási ütem jöhet – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Az MNB inflációs célja 3 százalék, amely köré

1 szá­zalékpontos toleranciasávot határozott meg, a 4 százalék fölé emelkedő drágulási ütem egyértelműen cél feletti infláció lenne. A nyári pénzromlást a gazdaság nyitása utáni kereslet és a kínálati korlátok határozhatják meg a szolgáltatások és a termékek esetében egyaránt.

A szakértő idén 3,5–4 százalék közötti inflációra számít, azzal a kitétellel, hogy a mutató az üzemanyagárak függvényében alakulhat. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra figyelmeztetett, hogy a harmadik járványhullám további károkat okozhat a kínálati oldalon. Az újranyitás után a korábban vártnál még erősebb lehet a kereslet, és gyengébb a kínálat, ennek erőteljes az inflációs hatása, ez akár tartósan is megemelheti a fogyasztói árindexet.

A bázisidőszak alatti olajárzuhanás miatt nőhet 4 százalék fölé az infláció a következő hónapokban, majd az újranyitás után ismét felfelé mozdulhat a mutató – hangsúlyozta Regős Gábor. Suppan Gergely már márciusban 4 százalék közelébe erősödő fogyasztói árindexre számít. Az üzemanyagárak megugrása és a dohánytermékek jövedéki adójának emelése miatt áprilisban 5 százalék fölé ugorhat a drágulás üteme. A nyári hónapokban a 2–4 százalékos jegybanki toleranciasávon belülre mérséklődhet a pénzromlás. Ha azonban a szolgáltatói árak a nyitás után hónapokkal is magasak maradnak, akkor a fogyasztói árindex is 4 százalék felett ragadhat. A szakember prognózisa szerint 2021-ben 3,9-4 százalék lehet az éves átlagos infláció.