BUX 50,904.91
-1.00%
BUMIX 4,315.39
+1.05%
CETOP20 2,297.16
-0.29%
OTP 17,380
-1.22%
KPACK 11,800
-29.76%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 16,700
0.00%
-3.48%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,365
-1.09%
0.00%
-0.48%
+2.06%
+3.60%
OPUS 230.5
+3.83%
+1.19%
+2.78%
-1.39%
OTT1 149.2
0.00%
+0.84%
MOL 2,410
-0.99%
-2.89%
ALTEO 1,715
+0.29%
+3.36%
-1.23%
EHEP 1,765
-0.28%
+0.41%
+1.77%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+3.59%
+0.70%
+4.00%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
-3.17%
+1.35%
+1.23%
-2.35%
NUTEX 16.06
-0.12%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Új jövő előtt a HR – itt az ideje szintet lépni!

A HR felsővezetők 60 százaléka véli úgy, hogy a HR funkciónak teljes átalakuláson kell átesni ahhoz, hogy képes legyen alkalmazkodni az állandó változásokhoz.

A COVID-19 soha nem látott lehetőséget teremtett a humánerőforrás-menedzsment számára, hogy kitörjön eddigi „adminisztrátori” szerepköréből és kezébe vegye a kezdeményezést. A járványhelyzet növelte a HR szervezetek láthatóságát és stratégiai szinten vonta be a napi döntéshozatalba.

A cégvezetők több, mint 80 százaléka szerint a HR szervezet vezető szerepet töltött és tölt be a pandémia okozta helyzet kezelésében.

A 2008-as válság, a piacokon eluralkodó változékonyság, a digitális transzformáció, az adatelemzés teremtette új lehetőségek már eddig is jelentős nyomást helyeztek a HR szakemberekre. Mint minden krízishelyzet, ez is lehetőséget teremt az ugrásszerű fejlődésre, a HR funkció újrafogalmazására, de csak azok számára, akik képesek szemléletmódot váltani, hosszútávra tervezni és nagyban gondolkodni.

A KPMG ötödik alkalommal teszi közzé HR Pulse 20201 beszámolóját a világ 59 országából kiválasztott közel 1 300 HR szakember véleménye alapján.

A HR szakemberek már az első hullámban frontvonalba kerültek: rájuk hárult az üzletfolytonosság humán oldali biztosítása. Az egészségügyi feltételeken túlmenően a nyakukba borult a home office szükségállapot, és sok más egyéb „tűzoltást” is nekik kellett hirtelen végrehajtaniuk. Később az elhúzódó krízisben áttevődött a hangsúly a hosszútávú tervezésre.

Fotó: Shutterstock

A KPMG egy másik, CIO-k körében végzett felmérésének tanulsága, hogy az otthonról való munkavégzésre való átállással a vállalati kultúrában a technológiai terület megbecsültsége, szerepe nőtt, valamint szorosabbá vált az üzleti és a technológiai területek közötti együttműködés. Hasonló átértékelődés tapasztalható a humánmenedzsmentet illetően is.

A HR felsővezetők 60 százaléka véli úgy, hogy a HR funkciónak teljes átalakuláson kell átesni ahhoz, hogy képes legyen alkalmazkodni az állandó változásokhoz.

Ezt a véleményt a cégvezetők 79 százaléka is osztja.

A felmérés egyszerre tár fel cégen belüli impulzusokat és a HR szakma szereplőinek magukról alkotott, jövőképükkel kapcsolatos szemléletüket, így fogalmazva meg egy önkritikus víziót, rávilágítva a rendszerben fellelhető hiányosságokra, fejlesztési lehetőségekre. A CEO-k és a HR vezetők eltérő véleménye szembeötlő a HR szerepének megítélésében. A cégvezetők mintegy 60 százaléka szerint a HR szervezeti egység inkább ’adminisztrátori’ feladatot tölt be, ezt a vélekedést a területért felelős vezetők 74 százaléka vitatja.

Azon szervezetekben, amelyek a megváltozott körélményekre időben, gyorsan és jól reagáltak, a HR stratégiai partnernek bizonyult és értékteremtően közreműködött. A tanulmány bemutatja a HR „úttörőit”, akiknek sikerült bizonyítani rátermettségüket és elindultak a hosszútávú fejlődés útján. A HR egy szűk szegmense – mintegy 10 százaléka a megkérdezetteknek –, akik már szintet léptek. Ők az „úttörők”, akik nagyban gondolkoznak, és a jövőre fókuszálnak: a munkaerő-formálás, a vállalati kultúra fejlesztése, a munkavállalói élmény (employee experience, azaz EX) és az adatvezérelt HR területén.

A HR akkor kerülhet stratégiai pozícióba, ha a cégvezetést folyamatosan üzletileg megfogható, adatelemzésen alapuló információkkal és tervekkel támogatja. Ha olyan munkavállalói élményt képes biztosítani, amely nem csak a vállalati kultúrával és a vállalati küldetéssel van összhangban, de az ügyfélélményt, a vásárlói elköteleződést is pozitívan befolyásolja

– hangsúlyozza Wéber Mátyás, a KPMG szervezetfejlesztésért és változásmenedzsmentért felelős szenior menedzsere.

Fotó: KPMG

A munkaerő mind létszámában, mind összetételében, mind képességek tekintetében jelentős változásokon fog átmenni:

• A válaszadók egyetértenek abban, hogy a jelenlegi munkaerő 17 százalékára nem lesz a jövőben szükség, az elbocsátások elkerülhetetlenek, részben a digitalizáció, részben a gazdálkodási mutatók kedvezőtlensége, részben pedig az új környezet diktálta szervezeti változások miatt. A megmaradó munkaerő közel 40 százaléka részben vagy egészben távmunkában lesz része az állománynak.

• A munkavállalók 35 százaléka átképzésre vagy továbbképzésre számíthat az elkövetkező két évben a felmérés tanulsága szerint.

• A válaszadók 72 százaléka az átképzést és a továbbképzést az egyik legfontosabb feladatának tartja, mégis csupán 33 százalék látja ezt kivitelezhetőnek az elkövetkező 12-24 hónapban.

• Míg a cégvezetők 44 százaléka azzal számol, hogy három év alatt a munkavállalói több mint felét digitális továbbképzésben tudja részesíteni, a HR vezetők csupán 11 százaléka számol egy ilyen mértékű HR-fejlesztéssel.

Minden HR vezetőnek, aki a szervezetét az ’úttörők” közé szeretné fejleszteni – a ’legjobb gyakorlatokat’ elemezve – az alábbiakra érdemes fókuszálnia:

Fejleszd a vállalati kultúrát és nyújts autentikus munkavállalói élményt!

– az ideális munkavállalói élmény növeli a lojalitást és a teljesítménymotivációt, amelynek eszköztára – a zömmel digitális térben zajló kollaboráció miatt – eltér az eddig alkalmazottakhoz képest. A hibrid munkavégzésben is alapvető, hogy a távolról dolgozókat ne érje hátrány, ők is a jelenlévőkkel azonos módon legyenek részesei a vállalati kultúrának. Míg a cégvezetők 79 százaléka szerint a HR kiemelkedő szerepet játszik a megfelelő munkakultúra alakításában, addig csak 52 százalékuk gondolja úgy, hogy munkavállalói élményt is nyújtanak.

Formáld, képezd, készítsd fel a munkavállalóidat a jövő technológiájára!

– Egyes regionális konfliktusokat leszámítva, csaknem három emberöltő óta, ez a járvány az első olyan globális fenyegetettség, amikor a vállalati szféra azt éli meg, hogy a munkatársai veszélybe kerülnek. Ez a jelenség arra hívja fel a figyelmet, hogy az ember nagyon komoly hatékonysági tényező, és csak akkor működik jól, ha az egyéneket is látjuk benne.

Egy-egy kulcsmunkatárs „kiesése”, azaz egy-egy személy évek alatt felhalmozódott tudása egyszerre érték és kiszolgáltatottság is a cégeknek.

A járvány hatására a vállalatvezetők a humánerőforrás kockázatát sorolták az üzleti kockázatok élére, amelyet fejlesztésekkel próbálnak csökkenteni. A digitális transzformáció azonban nem lehet sikeres egy ezzel párhuzamos és összehangolt humánmenedzsment stratégia nélkül.

Hiszen a digitalizáció egyszerre alakítja át a szervezetet, a folyamatokat, feladatokat és újabb és újabb képességeket, készségeket igényel a munkatársaktól.

A munkaerő-formálás első szinten a szükséges készségek azonosítására és fejlesztésére vonatkozik, de egy úttörő HR szakember ennél tovább megy. Nem munkavállalókat rendel egy munkakörhöz, hanem egy készséget egy adott feladathoz. A fókuszban a kereszt-funkcionális csapatmunka és az agilis munkavégzés áll, ugyanilyen fontos a technikai tudás bővítése még a nem technikai munkakörök esetében is.

Helyezd előtérbe és építsd ki a munkatársak magas hatékonyságú együttműködési rendszerét!

– Ahhoz hogy a HR egy vállalat rendszerszintű változásaiban aktívan közreműködjön, a HR vezető kiemelt szerepét szükséges formalizálni és hosszútávú tartalommal megtölteni. A mindennapi ügyintézéstől távolabbra tekintő humánmenedzsment a folyamatok működtetése, javítása elé helyezi a humán nézőpontból való szervezetfejlesztést, ami egyszerre jelenti a munkatársak hatékony, proaktív, problémamegoldó együttműködési rendszerét és az ügyféligények és -fókusz érvényesítését.

A jövő HR vezetője új típusú együttműködést képvisel, ösztönzi az innovatív vállalati kultúrát, és a vállalati célok mentén határozza meg a prioritásokat.

Nem „adminisztrátor” vagy „profilozó”, hanem értéket teremt, ezért méltán foglalhatja el helyét a stratégiai vezetés első vonalában.

Kapcsolódó cikkek