„Zöldfémek” aranykora jön

Az elektromos autók és a felfutásának az időszakát éljük.

A befektetők általában a részvény- és kötvénypiacokra hajlamosak összpontosítani, az árupiacokon az arany és az olaj van a figyelem középpontjában. Most azonban hirtelen az érdeklődés homlokterébe kerültek azok az alapanyagok, amelyek a zöldgazdaság kiépítéséhez, például az akkumulátorok gyártásához elengedhetetlenül szükségesek. A Global Lithium & Battery ETF-ek árfolyama tavaly 170 százalékkal száguldott felfelé. Ez év első hónapjaiban csak a lítiumbányászati üzletágba több mint kétmilliárd dollár tőke áramlott. A bányászati szektor legnagyobb magánbefektetői közé tartozók – például Mick Davis, Robert Friedland – sorra indítják az ágazatba történő befektetésekkel foglalkozó alapokat.

Kiszámítható kereslet

A piacok ráébredtek, hogy ha a kormányok tartani akarják a vállalásaikat, amelyek szerint az évszázad közepére karbonsemlegessé teszik a gazdaságaikat, akkor ezen alapanyagok iránt tartós és erős kereslet mutatkozik majd. Kína, Európa és az Egyesült Államok sorra hirdeti meg zöldprogramjait. A Wall Street nagy befektetési bankjai – Goldman Sachs, JPMorgan – arról cikkeznek, hogy új szuperciklus veszi kezdetét az árupiacokon (Kilőhetnek az árupiacok – Figyelő, 2021/8. szám). A zöldhullám legalább akkora keresletet generálhat, mint a 2000-es évek elején a gazdasági fellendülés új fázisába lépett Kína. A Schroeders bankház egyik elemzése szerint a tiszta energiával kapcsolatos erőfeszítés, a villanyautók töltőállomás-hálózatainak a kiépítése olyan mértékű lesz, hogy mellette eltörpül majd az ezredfordulón tapasztalt árupiaci boom, amely a fémek és az olaj árát hajtotta fel.

Mick Davis, aki a nikkel- és szénbányászattal foglalkozó Xstrata korábbi vezérigazgatója volt, új alapot hozott létre. Pillanatok alatt összegyűlt az induláshoz szükséges 75 millió font, és már végre is hajtottak egy 30 millió dolláros beruházást egy madagaszkári grafitbányában. (A grafitot a lítiumionos akkumulátorokhoz használják fel.) A szektor nagyágyúi szerint a mostani helyzet még kényelmesebb is befektetői szempontból, mint az előző szuperciklus által kínált lehetőségek. Akkor ugyanis csak számítani lehetett arra, hogy a kínai kereslet felhajtja az árakat, most viszont a konkrét kormányzati vállalásokból viszonylag jól lehet a keresletre vonatkozó előzetes kalkulációkat készíteni.

Robert Friedland szerint hamarosan eljutunk oda, hogy hiány lesz a világpiacon nikkelből, rézből és kobaltból.

ESG-dillemák

A szektor cégei a tőzsdén is mozgolódnak. Márciusban például a DeepGreen Metals nevű startup, amely a tengerfenék mélyrétegeiben található fémek bányászatára szakosodott, egyesült a Sustainable Opportunities Acquisition-nel, hogy bevezessék a vállalatot a NASDAQ-ra. A DeepGreen tervei szerint 2024-ben kezdik meg a kitermelést. Ám ehhez szükséges az ezzel foglalkozó hatóság, az International Seabed Authority, egy az ENSZ kötelékébe tartozó, 167 országot tömörítő szervezet engedélye is. Tudományos körökben erős az ellenérzés a tengerfenék kiaknázása ellen. Az érvelés szerint ez visszafordíthatatlan károkat okoz az óceánok ökoszisztémájában.

Paradox a helyzet:

a zöldülés jegyében alapanyaghiány áll elő, amelynek a megoldásához pont a zöldkampánnyal szöges ellentétben álló kitermelési folyamatokat kellene beindítani. Mindez befektetői szempontból két okból lényeges. Egyrészt az ESG-szemlélet követőinek okoz majd dilemmát, másrészt a hiány még jobban felhajtja az alapanyagok árát.

Beruházási igények

A szektorelemzésekkel foglalkozó Benchmark Mineral Intelligence szerint az ágazatba történő beruházások még most is túl alacsony szintűek a várható kereslet kielégítéséhez. Ennek eredményeképp az árak volatilisek lesznek, így az elektromos autók és az akkumulátorok gyártói nem tudják majd csökkenteni a költségeiket. A volatilitás már most is látszik: a nikkel ára a múlt hét előtti héten több mint 10 százalékkal esett, az idén ez idáig azonban így is 30 százalékkal emelkedett. A következő nagy drágulás előtt álló alapanyag a lítium lehet. Az Albemarle, a világ legnagyobb lítiumkitermelője arra számít, hogy a kereslet 2025-ig évi egymillió tonnásra duplázódik. E céghez hasonlóan a piac két másik legnagyobb szereplője, a chilei SQM és a kínai Ganfeng Lithium is tőkebevonást tervez a kitermelés felfuttatása érdekében. Egy kisebb bányászati társaság, az amerikai Nevada államban tevékenykedő Lithium Americas nemrég hajtott végre egy 400 millió dolláros tőkeemelést.