A növekedési többlet három százalék lehet

Az egy főre jutó, vásárlóerő-standardon (PPS) mért bruttó hazai termék (GDP) 73-ról 74 százalékra mehetett fel 2020-ban, a felzárkózás mértéke kisebb lehetett 1 százalékpontnál – mondta a Világgazdaság kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője optimistább, szerinte van esély arra, hogy tavaly az Európai Unió átlagának 75 százalékára kúszhatott fel Magyarország fejlettsége. A forint árfolyama és az infláció belerondíthat az adatba, ám reálnövekedésben jobb volt a magyar gazdaság, mint az EU átlaga. A szakértő hozzáfűzte: az egy főre jutó GDP biztosan nőtt, ám az euróban számított nominális GDP a forint gyengülése miatt csökkenhetett.

Virovácz Péter rámutatott: a magyar infláció az egyik legmagasabb volt az unióban 2020-ban, ami a forint 8 százalék körüli leértékelődésével együtt visszafoghatta a felzárkózás ütemét. A reál-GDP viszont jobban alakult Magyarországon, mint az uniós átlag. Egy százalékpontnál kisebb maradhatott a felzárkózás üteme, a végső szám azonban stagnálást vagy enyhe csökkenést is hozhat a vásárlóerő romlása, illetve az erős euróárfolyam miatt. Az ING Bank elemzője emlékeztetett: a 2008–2009-es pénzügyi recessziónál lassan, de folytatódott a felzárkózás, ami most is bizakodásra ad okot.

Ha tavaly jól alakul a végleges adat, idén az uniós átlag 75 százalékára emelkedhet a magyar fejlettség, jövőre pedig a 76 százalék is elérhető – hangsúlyozta a Takarékbank szakértője. A megaberuházásoknak köszönhetően – mint az akkumulátorgyárak és a BMW-gyár – az évtized közepére a 80 százalékot is meghaladhatja a vásárlóerő-standardon számolt GDP Magyarországon, 2030-ra pedig reális cél lehet a 85 százalék elérése. Suppan Gergely hozzátette: Portugáliát néhány éven belül megelőzhetjük, sok múlik a nemzetközi turizmus újraindulásának időpontján, mivel az Ibériai-félsziget kisebb országának gazdasága jelentős mértékben épít erre az ágazatra. Virovácz Péter felhívta a figyelmet: hosszú távon sokat segíthetnek a régiónak az uniós források, Magyarország nagyobb pénzmennyiséggel kalkulálhat 2021–2027 között, mint az előző költségvetési ciklusban. Beruházási boom jöhet, ami a 4–5 százalékos sávban tarthatja a gazdasági növekedést, és a 3 százalékpontos növekedési többlet is elérhető lehet. A digitalizáció és az oktatási ráfordítások emelése fenntarthatóvá teheti a felzárkózást. Az elemző szerint, ha az EU-s forrásokat jól költik el, felpörög a digitalizáció, és az oktatásra is többet fordítanak, akkor 2025–2026 környékén érheti el Magyarország az uniós fejlettség 80 százalékát.