Gigantikus pénzosztásra készül a kormány
Mivel az árindex várhatóan továbbra is az átlagosnál jobban nő majd, és a volumenbővülés is jelentős lehet a következő egy-két évben, reális esély van arra, hogy tovább emelkedjen Magyarországon a GDP-arányos beruházási ráta – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője, miután kiderült: a 2021-es költségvetésben a GDP mintegy 12 százalékának megfelelő, 6000 milliárd forintos gazdaság-újraindítási alapot állított fel a kabinet, amelyben továbbra is meghatározó a felhalmozási kiadások súlya. A szakember úgy látja, hogy ez az alap jelentősen támogatja az idei növekedést, ám nem jelent egy az egyben stimulust, a kifizetések jelentős része a vírus nélkül is vélhetően megvalósult volna, hiszen a gazdaságvédelmi alapba a legkülönbözőbb programok kerültek bele. Érdemes hozzátenni, hogy a járvány első hulláma idején létrehozott alap terhére mintegy 3000 milliárd forint értékű beruházásról döntött tavaly a kormány, amely ugyan a pénzforgalmi hiányban megjelent, ennek jelentős részét eredményszemléletben csak idén lehet elkölteni. Emellett minden esély megvan arra, hogy gazdaság-újraindítási alap év közben tovább hízzon, a költségvetésben a kabinet rendelkezésére áll további 1500 milliárd forint, amelynek felhasználásáról saját hatáskörben dönthet, bár ennek részletei még nem ismertek. Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos péntek reggeli rádióinterjúban is tett rá utalást, hogy lesznek még módosítások az idei büdzsében.
A kormány terveiből az is kiderült, 2021-ben lendületet vehetnek az uniós programok. Míg a korábbi években rendre 2000-2200 milliárd forint uniós kiadás volt betervezve a költségvetésbe, idén már 2500 milliárd. Ugyanakkor jól látható, hogy a költségvetés beruházási jellegű kiadásai között egyre látványosabb a hazai finanszírozás erősödése, a magasabb hiánnyal összefüggésben ugyanis a fejlesztések egyre nagyobb hányada a büdzsé terhére valósul meg. Míg például a gazdaság-újraindítási alapban az IKOP-, IKOP Plusz- és CEF-projektek együttes összege 394 milliárd forint, nemzeti forrásként infrastrukturális fejlesztésekre 476 milliárd forintot tervezett be a kormány, de tavaly is közel 470 milliárd forintot különített el hasonló célokra. Bár egyelőre a települési önkormányzatok fejlesztéseit támogató TOP és TOP Plusz pályázatok 332 milliárd forintos kerete még nagyobb, mint a Modern városok program 50 milliárdos vagy a Magyar falu program 192 milliárdos tétele, jó okunk van feltételezni, hogy a költségvetés várható módosításával ez az arány változhat az év további részében. Ettől függetlenül Regős Gábor úgy látja, hogy a kormány a büdzsé tehermentesítése érdekében, igyekszik a különböző uniós programokon keresztül finanszírozni azt, amit lehet, hogy a hiány viszonylag normális keretek között maradjon.
A Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője egyúttal figyelmeztetett, hogy a kiadásoknál törekedni kellene arra, hogy azok hatékonysága megfelelő legyen, tehát az elköltött pénz hosszú távon is segítse a növekedést, elsődlegesen pedig azokat az ágazatokat támogassa, amelyeket a legsúlyosabban érintett a járvány. Elsősorban magas hozzáadott értéket előállító beruházásokra lenne szükség, épp ezért kiemelten fontos az oktatás fejlesztése, a digitalizáció, illetve a zöldgazdaságra való átállás.
