A kínai elnök hangsúlyozta: az egyenlőség, valamint a kölcsönös tisztelet és bizalom alapelveinek központi szerepet kell betölteniük az államok közötti kapcsolatokban, a nemzetközi ügyekben tárgyalások útján kell megoldást találni, és a világ jövőbeli sorsáról az országoknak közösen kell dönteni,
„mások utasítgatásával, és mások belügyeibe avatkozással nem lehet támogatást szerezni”.
Hszi megjegyzéseit ugyan nem célozta egyik konkrét félnek sem, ám a „mások belügyeibe avatkozás” vádját Kína részéről az utóbbi időben rendszeresen hangoztatták mindazokkal – különösen az Egyesült Államokkal – szemben, akik kritizálták a pekingi vezetést egyebek mellett a Hongkongban, valamint az északnyugat-kínai Hszincsiangban alkalmazott intézkedések miatt. Hozzátette, hogy az egy vagy néhány ország által szabott szabályok nem erőltethetők másokra, mint ahogyan az egyes országok által követett egyoldalú politika sem diktálhatja a tempót az egész világnak.
Lendületet vesztett a kínai gazdaság
Az elhúzódó chiphiány a befektetéseket, az ipari termelés volumenét, az exportot és a belföldi értékesítést is negatívan befolyásolhatja.
Amire a mai világban szükség van, az az igazságosság és nem a hegemónia
– mondta Hszi, hozzátéve, hogy Kína soha sem fog részt venni fegyverkezési versenyben, mások bekerítéséhez vagy mások belügyeibe való beavatkozáshoz pedig nem nyújt segítséget.
Hszi Csin-ping beszédében a nemzetközi együttműködés fontosságát hangsúlyozta, és burkolt bírálatot fogalmazott meg a kínai ellátási láncoktól való függőség csökkentésével és az európai szén-dioxid-határ kiigazítási mechanizmussal (CBAM) kapcsolatban. Az elnök szerint az akadályok építése és az elkülönülés érdekében tett bármilyen erőfeszítés a gazdasági és piaci elvekkel ellentétes, és csak másoknak ártana, anélkül, hogy saját maga hasznára válna. Ezzel szemben az együttműködést sürgette a kutatás és fejlesztés, valamint az oltóanyagok gyártása és elosztása terén.
Fotó: MTI/AP/Mark Schiefelbein
Klímavédelmi ügyekben nagy az összhang Washington és Peking között
A két hatalom közösen tett klímavédelmi kötelezettségvállalást.
Az éghajlati kérdések és Peking esetleges új éghajlati céljai különös figyelmet kaptak beszédében, Joe Biden csütörtöki klímacsúcsát megelőzően – melyen szintén részt vesz majd a kínai elnök –, és azok után, hogy John Kerry, az Egyesült Államok klímaügyi különleges elnöki megbízottja múlt héten Sanghajban tett látogatást az éghajlatváltozás elleni küzdelem kínai és amerikai céljainak összehangolása érdekében. Hszi azonban nem tett említést új célokról a kínai szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével vagy a globális klímaváltozás kezelésével kapcsolatban.
Beszédében többször említette a „zöld” és a „fenntarthatóság” szavakat, de nem adott semmiféle konkrét javaslatot a szén-dioxid-semlegesség elérésének lépéseire.
Általánosságban azonban leszögezte, hogy „a zöld fejlődés filozófiáját kell követni, elő kell mozdítani az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi együttműködést, és többet kell tenni az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodás végrehajtása érdekében”. Hozzátette, hogy
az Egy öv, egy út kezdeményezés projektjei fenntarthatók lesznek, és „a zöld a stratégia háttérszínévé válik”.
A Bostoni Egyetem globális energiafinanszírozási adatai szerint azonban az elmúlt két évben a kínai állami infrastrukturális beruházások nagyjából kétharmadát kőolaj-, szén- és földgázprojektek kapták. Ezért az és az Egyesült Államok arra próbálja rávenni Kínát, hogy a világ legnagyobb kibocsátójaként tegyen többet az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. Hszi Csin-ping azonban már a múlt héten Németországgal és Franciaországgal tartott háromoldalú egyeztetésen is csupán azt hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás kezelése nem válhat kereskedelmi akadályok felállításának vagy más országok megtámadásának eszközévé, és élesen bírálta az európai szén-dioxid-határ kiigazítási mechanizmus (CBAM) terveit, melynek lényege, hogy az unió vámot vetne ki azon országokból érkező termékekre, amelyek előállítása során túl laza környezetvédelmi szabályozás érvényesült.
Kína és Oroszország közeledése miatt fájhat az USA feje
Moszkva közelebb sodródik Pekinghez, miközben Washington pofonokkal vegyíti a közeledés gesztusait.
