Jelentősen drágult a termelés
Februárban az ipari termelői árak 8,1 százalékkal haladták meg 2020 azonos időszakáét – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A belföldi értékesítés 5,2 százalékkal drágult, míg az exporteladások árai 9,5 százalékkal nőttek. A KSH kommentárja szerint a gyors áremelkedést a forint euróval szembeni gyengülése befolyásolta. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Világgazdaság kérdésére hangsúlyozta: az energia termelői árindexe jelentősen nőtt, ami a termelési költségeket emelhette meg, így nyomást helyezett a marzsra. Az ipari termelő vállalatok valószínűleg az energiaárak növekedése miatt voltak kénytelenek árat emelni. A szakértő hozzáfűzte: a forintgyengülés felfelé nyomta az alapanyagok árát, és az exportált termékeket is drágábban értékesíthették a belföldi gyártók. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt hangsúlyozta, hogy az ipari árak változékonysága jóval nagyobb, mint amit az inflációnál megfigyelhetünk. A tartósan magas ipari árak ugyanakkor átszivároghatnak a fogyasztói árindexbe. A K&H Bank szakembere rámutatott: a döntően külföldre termelő cégek áremelése csak elenyésző mértékben jelenik meg a hazai inflációban.
Elsősorban az elektronikai termékek és az új autók árában, illetve a tartós fogyasztási cikkek drágulásán érezheti meg a lakosság az ipari árak emelkedését – mondta az ING Bank elemzője. A munkabérek viszonylag gyors emelkedése, a növekvő energiaárak és a nyersanyagárak mostanában tapasztalt szárnyalása egyaránt az ipari árak növekedését okozták. A szakértő hangsúlyozta: az ipari árak gyors növekedése három-hat hónapos csúszással jelenhet meg az inflációban. A gyors bérdinamika lassulhat az év folyamán, az ellátási láncok szakadozása – a januári csipiány volt rá a leginkább érzékelhető példa – megszűnhet, és várhatóan a nyersanyagok sem drágulnak olyan gyorsan, mint az év elején, a piac már beárazta az újranyitást. Virovácz Péter arra számít, hogy a havi ipariár-adatok 5 százalék alá mérséklődnek az év során – igaz, lehetnek kiugró számok –, a dinamika azonban átszivároghat az inflációba. Németh Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok költségszerkezetétől függ, mennyire befolyásolja őket az ipari árak emelkedése, ahol az energiaár jelentős szeletét teszi ki a költségeknek – például a gyártásban –, ott nagyobb hatása lehet a drágulásnak.
