Jókora lökést kap a közlekedésfejlesztés

A fenntartható zöldközlekedés az első számú kedvezményezettje Magyarország Helyreállítási és ellenálló képességi tervének (HET), miután a kilenc beavatkozási terület közül ez a legnagyobb, és 1417,6 milliárd forintos keretösszeggel részesül az ország rendelkezésére álló 5797,1 milliárd forintból. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásaiból két szakterület jut még ezermilliárd feletti pénzhez, de míg a közlekedésre szánt összeg 87,56 százaléka támogatja a klímavédelmi célok megvalósulását, addig az egyetemek megújítására szánt 1191,5 milliárd forint esetében 37,91 százalék, a tervezett egészségügyi projektekre szánt 1268 milliárd forintnál pedig csak 18,5 százalék az arány. A forrásfelhasználási elképzeléseket rögzítő, 450 oldalas tervezet szerint a következő évtizedekben, 2040-ig bezárólag az a cél, hogy az ország közlekedési rendszerének zöldátállása rendszerszintű eredményeket hozzon. Fontos azonban tudni, hogy az RRF mellett a következő hét évre szóló, strukturális és kohéziós forrásokat tömörítő MFF-ben is kiemelt terület az integrált közlekedésfejlesztés: 19,1 százalékos részarányánál csak vállalkozásfejlesztésre és innovációra jut több pénz (26,1 százalék).

A helyreállítási források 55,7 százaléka, 793,4 milliárd forint a budapesti agglomeráció közlekedési rendszerének zöldreformját célozza, főként a vasút korszerűsítésével. Ebből 354,3 milliárd forint jut a versenyképes járműparkra, 351,2 az elővárosi hálózat kapacitásbővítésére, 87,9 milliárd pedig az állomásokra és a kapcsolódások javítására. A 2040-ig tervezett programban a cél a vonatokat használó utasok számának növelése 80 százalékkal, és évente négymillió tonna szén-dioxid-kibocsátás megelőzése. Emellett a támogatási pénzek 21,2 százalékát, 300,6 milliárd forintot állítanának az alacsony emissziójú teherforgalom térnyeréséhez szükséges szűk keresztmetszetek felszámolásának szolgálatába. Ehhez folytatni kell a Magyarországon keresztülhaladó TEN-T törzshálózati korridorok megkezdett fejlesztéseit, a kapacitások kiépítéseit. A nagy távolságú teherforgalmi hálózatok átjárhatóságának növelése uniós irányelv, amelyet egy TEN-T-rendelet szabályoz 2030-as céldátummal. Az intézkedéscsomag a vasúti és a vízi közlekedésre terjed ki, az előbbi 274,9, az utóbbi 25,7 milliárd forinttal részesül, a fókusz itt is, ott is az áruszállításon van.

A zöldközlekedésre szánt RRF-források 20,4 százaléka, 290,1 milliárd forint támogatja a regionális kohézió erősítését. Hálózatfejlesztésre a terv szerint 147 milliárd forint jut, emellett egy önálló, 79 milliárdos boríték a zéróemissziós buszközlekedés fejlesztését illeti, de 63,4 milliárd forint a regionális vasúti eszközpark során is szerepel. A dokumentum szerint az ország vízfejűsége révén a népesség csaknem egyharmada központi régióban él, de időközben vidéken is létrejöttek munkaerőt vonzó gazdasági központok, ám mindez egyes országrészek elnéptelenedésével jár.

A folyamat megállítását célozza a zéró szén-dioxid-kibocsátású közösségi közlekedés és a hivatásforgalmi (iskolába és munkahelyre) kerékpározás erősítése vidéken, a gyűrűirányú közúti kapcsolatoknál pedig kiemelt szempont a megfelelő számú Duna-keresztezés kialakítása és a schengeni határokon átívelő, határmenti kapcsolatok fejlesztése. A beruházásokhoz szolgáltatási reform is társul, amely a vasúti és autóbuszos szolgáltatások menetrendi és szolgáltatási integrációját szolgálja. A negyedik zseb a legszűkebb, digitalizációra 33,5 milliárd forintot különítettek el. Az egyik legfontosabb lépés a vasút-automatizálás végrehajtása minden olyan vonalon, ahol infrastruktúra-beruházás történik, a másik központi elem pedig a tarifarendszer reformja, amely lehetővé teszi, hogy az egyes közszolgáltatók közös jegy- és bérletrendszert alakítsanak ki.