Újabb büdzsécsata készül az EU-ban

Elkészültek az Európai Bizottság javaslatai a kilábalási alapokra felveendő hitelek finanszírozására, és a terv előreláthatóan újabb látványos összeütközésekhez vezet a tagállamok között. Tavaly júliusban a 27-ek megegyeztek a 750 milliárdos, támogatásokból és kölcsönökből álló csomagról, a tagállamok egy része azonban csak fogcsikorgatva volt hajlandó beleegyezni abba az újításba, hogy a pénzt közös hitelfelvétellel teremtse elő az unió. Még ki sem nyíltak az alap pénzcsapjai, és az EU-ban már előre sokan keveslik a segélyt,

de máris újabb heves viták kezdődhetnek a hiteltörlesztés majdani finanszírozásáról.

A Financial Times (FT) birtokába jutott bizottsági dokumentumtervezet szerint Brüsszel három csatornán várja az évi 13–15 milliárd eurónyi törlesztés fedezetét. Mintegy a fele abból származna, hogy kiterjesztenék az EU emissziókereskedelmi rendszerét, a maradék pedig zöldvámokból és a digitális óriáscégekre kivetendő díjakból. A júliusi megegyezés ellenére sok tagállami vezető számára a jövedelem megosztása a közös hitelfelvételhez hasonlóan ellenszenves gondolat. „Erre nem lesz gyors megoldás” – idézett a lap egy név nélkül megszólaló magas rangú EU-diplomtát.

„Megint harc lesz” – mondta egy másik.

Igen kemény vita várható a digitális adóról,

hiszen ez a terv keresztbemetszi az ugyanerről a témáról a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten (OECD) belül folyó tárgyalásokat. Ezeknek hatalmas lökést adhat a globális társsági minimumadó bevezetésére tett washingtoni javaslat, amelyeknek az ügyét felkarolta a G20, a legnagyobb gazdaságokat felölelő csoportja is. Európai pénzügyminiszterek – többek közt a németek – az FT értesülései szerint óva is intették Brüsszelt attól, hogy a tervezés során összezavarja a vonalakat.

A kilábalási alap ügyét az ág is húzza.

Több tagállam parlamentje még nem is ratifikálta a tavalyi megegyezést, egyesek – mint Párizs – még az alap második félévi működésbe lépését is későinek tartják, a múlt héten pedig Isabel Schnabel, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja katasztrofálisnak nevezte a gazdasági kockázatot, ha az alap német alkotmánybírósági vizsgálata beláthatatlan időre késlelteti a kifizetéseket. Az aggodalmakra reagálva tegnap Klaus Regling, az Európai Stabilitási Mechanizmus ügyvezető igazgatója hűteni igyekezett a kedélyeket. Az alap előkészítése rendben halad, a karlsruhei eljárás ugyan bizonytalansági elemet jelent, de a bíróság a múltban nem blokkolta az EU segélyprogramjait – mondta hétfőn a Bloomberg Tv-nek.

Nem lennék meglepve, ha most is ez történne

– tette hozzá.

Bevezetnék a nemzetközi szolidaritási adót

A válság alatt is boldoguló rétegek adójának szimbolikus növelése erősítené a társadalmi kohéziót.