Útelágazáshoz ért az európai labdarúgás

Unalomra aligha lehet panasz az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) nyoni székházában, hiszen 45 nappal a koronavírus-járvány miatt idén nyárra halasztott Európa-bajnokság rajtja előtt még számos bizonytalanság övezi a helyszíneket, másrészt pedig az Európai Szuperliga (ESL) életre hívói – Florentino Perez, a Real Madrid elnökének vezetésével – a legmagasabb szinten üzentek hadat a kontinens első számú futballszervezetének. Ami az Eb-helyszíneket illeti, már eldőlt, hogy Bilbao helyett Sevilla lesz a spanyolországi házigazda, a Dublinba tervezett mérkőzéseket pedig Szentpéterváron és Londonban játsszák. Az ír fővárosba tervezett négy mérkőzés közül a nyolcaddöntő került át a Wembley-be, amely az elődöntőknek és a finálénak is otthont ad. Dublinnak ugyanazért kell lemondania a rendezésről, mint Bilbaónak, ugyanis a világjárvány miatt nem tudta garantálni a szurkolók beengedését a stadionba. Ezzel a Néva-parti orosz város már hét Európa-bajnoki találkozót rendezhet meg.

A harmadik helyszín München volt, amelynek veszélybe került a házigazdaszerepe, de mivel a német szövetség végül legalább 14 500 szurkoló beengedését garantálta, a 75 ezres Allianz Arena bennmaradt a torna helyszínei között az UEFA végrehajtó bizottságának döntése értelmében. A magyar válogatott a világbajnok franciák mellett az Eb-címvédő portugálokkal és a németekkel került azonos csoportba, a Németország–Magyarország-összecsapást Münchenben rendezik. A bilbaói hatóságok már a múlt héten egyértelművé tették: a baszkföldi város nem lehet házigazda, mivel nem tudja garantálni, hogy nézők előtt rendezhet találkozókat. Itt játszotta volna a spanyol válogatott a lengyelek, a svédek és a szlovákok elleni csoportmérkőzéseit, ezenkívül egy nyolcaddöntőt is tartottak volna a helyi stadionban. A város vezetői azonban perrel fenyegetik az UEFA-t a szerintük egyoldalú, Bilbao imázsát rontó döntés miatt, kártérítést követelnek, ugyanis már hat éve készülnek a kontinensviadalra, és megítélésük szerint a mostani helyzetben is képesek megrendezni a találkozókat, ám a pandémia miatt most szurkolók nélkül tudják ezt megtenni. Baszkföld a járvány által leginkább sújtott spanyolországi régiók között van. Mindenesetre a spanyol szövetség az előzetes várakozásoknak megfelelően jelölte ki beugróként Sevillát.

Bár vészesen közeleg az Eb-rajt, az UEFA-nak ennél is sürgősebb tűzoltási feladatot adott az Európai Szuperliga, ami egyfajta puccskísérletként értelmezhető az európai topklubok vezetői részéről. A bomba egy hete, hétfőre virradóra robbant, amikor 12 meghatározó egyesület bejelentette az ESL indulását. Előrebocsátották, hogy a lehető leghamarabb, már augusztusban elindulnának, az alapító klubok pedig 3,5 milliárd eurót kapnak infrastrukturális beruházási terveik támogatására és a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak ellensúlyozására. Az elitligát hat angol (Manchester United, Arsenal, Liverpool, Tottenham Hotspur, Chelsea, Manchester City), három olasz (Juventus, AC Milan, Internazionale) és három spanyol sztárklub (Real Madrid, Barcelona, Atlético Madrid) hozta létre. A húszcsapatos sorozatot tizenöt állandó résztvevővel tervezték meg, de a versenyrendszer részletei azóta már másodlagosak, hiszen a bejelentést követő két-három napban sorra hátráltak ki a résztvevők.

Nem csoda, hiszen Aleksander Ceferin, az UEFA szlovén elnöke eddig példátlan határozottsággal lépett fel, a Szuperliga létrehozását „néhány kapzsiságtól vezérelt klub szégyenteljes kezdeményezésének” nevezte, és kijelentette, hogy a lépés „a labdarúgás szerelmeseinek arcul köpése”. A szavaknál is súlyosabbak azonban a tettek: megerősítette, hogy a Szuperliga klubjaiban játszó futballisták nem vehetnek majd részt olyan nemzetközi eseményeken, mint a világbajnokság vagy akár már az idei Európa-bajnokság. Ezután visszakoztak a klubok, jelzésértékű, hogy nemcsak az edzők vagy a játékosok, de több helyen még a sportigazgató sem tudott a háttérben körvonalazódó alkuról. Az ESL-projekt mellett a legtovább kitartó három klubra, a Real Madridra, a Barcelonára és a Juventusra viszont szankciók várhatnak, legalábbis Aleksander Ceferin ismételten kizárással fenyegette meg a Szuperligától hivatalosan még vissza nem lépett egyesületeket. „Azok a klubok, amelyek a jövőben is érintettek a Szuperliga gazdasági társaságában, nem szerepelhetnek az UEFA égisze alá tartozó sorozatokban” – jelentette ki a szlovén sportvezető a Der Spiegel című magazinnak. Más kérdés, hogy Ceferin már korábban is úgy nyilatkozott, hogy a Szuperliga létrehozásában részt vevő kluboknak következményekkel kell szembenézniük sikertelen elszakadási kísérletük miatt, de végül az UEFA végrehajtó bizottsági ülését követően nem jelentettek be szankciókat a tizenkét alapítóval szemben. Ugyanakkor a Der Spiegel beszámolója szerint a Szuperliga csapatai 23 évre kötelezték el magukat 167 oldalas szerződésükben, amely szerint legkorábban három év elteltével és csak büntetési díj ellenében lehet kilépni, erre már többször hivatkozott Florentino Perez, a sorozat vezetője is.

Szigorú szabályok

A kontinensviadalt június 11. és július 11. között Budapesten, Londonban, Münchenben, Bakuban, Szentpéterváron, Rómában, Koppenhágában, Bukarestben, Amszterdamban, Glasgow-ban és Sevillában rendezik. A magyar fővárosban a Puskás Aréna három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek ad otthont. Egyelőre kizárólag Budapest vállalta, hogy a nézőtér száz százalékát megnyitja a szurkolók előtt, ez azt jelenti, hogy több mint 67 ezren foglalhatják majd el a helyüket. Az UEFA hangsúlyozta: a külföldi mérkőzésekre elutazó drukkereknek be kell tarta­niuk az adott országok határátlépésre vonatkozó korlátozásait és szabályait, beleértve a karanténszabályokat is. A rendező országok jellemzően nem adnak felmentést a szabályozások alól a jeggyel rendelkező szurkolóknak, négy rendező város – köztük Budapest – azonban bejelentette: a hatóságok különleges eljárásokat léptethetnek életbe, hogy megkönnyítsék a beutazást. A Budapestre érkező külföldi állampolgárok az országba történő belépést megelőző öt napban elvégzett két negatív Covid-teszttel vagy a megbetegedést igazoló, hat hónapnál nem régebbi dokumentummal jöhetnek Magyarországra. | vg