A KAP-források negyven százaléka megy klímavédelmi intézkedésekre

A Közös Agrárpolitika (KAP) reformja, valamint a nemzetközi szabadkereskedelmi megállapodások mezőgazdasági vonatkozásai voltak az uniós mezőgazdasági miniszterek április végi virtuális ülésének legfontosabb napirendi pontjai. Magyarországot Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár képviselte, aki a konferencia után elmondta: a 2023-ban induló új KAP szabályrendszere várhatóan az eddiginél is jóval több környezet- és klímavédelmi intézkedést tartalmaz majd, és a források 40 százalékát klímavédelemhez kapcsolódó intézkedésekre kell fordítani.

A környezetbarát termelési gyakorlatok alkalmazásának ösztönzésére bevezetik az úgynevezett agrárökológiai alapprogramot, és előírnak több új, a biológiai sokféleséget, a vizek és a talajok védelmét szolgáló kötelezettséget is. Ezek megvalósítási módjáról uniós vita folyik.

A magyar agrártárca azokat a megoldásokat támogatja, amelyek – a büntetések helyett – a gyakorlatban kivitelezhető, végrehajtható módon ösztönzik a gazdálkodókat a fenntartható megoldások alkalmazására.

Olyan egyszerűen végrehajtható intézkedésekre van szükség, amelyek érdekeltté teszik a gazdálkodókat a környezetbarát megoldások alkalmazásában – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: egyenlő nemzetközi versenyfeltételek kellenek a zöldebb, fenntarthatóbb mezőgazdaság megvalósításához.

Feldman Zsolt kiemelte: a mezőgazdaság akkor tud érdemben hozzájárulni a klímaváltozás elleni globális küzdelemhez, ha az Európai Unión kívül is fenntartható módon történik az élelmiszer-előállítás. Ezért a nemzetközi szabadkereskedelmi megállapodások megkötése során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy csak magas szintű európai környezeti, állatjóléti és termelési standardoknak megfelelő termékek érkezhessenek az európai piacra. Enélkül az európai mezőgazdaság könnyen versenyhátrányba kerülhet a globális szereplőkkel szemben.