BUX 39,234.2
-5.50%
BUMIX 3,852.63
-1.33%
CETOP20 1,952.57
-0.70%
OTP 9,010
-8.17%
KPACK 3,100
0.00%
-0.91%
-4.35%
+0.85%
-4.00%
ZWACK 17,400
-1.42%
-1.96%
ANY 1,610
-1.23%
RABA 1,165
+0.43%
-1.79%
-4.44%
-1.33%
-2.27%
+2.19%
-2.73%
-1.50%
0.00%
+1.03%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,504
-9.14%
+1.69%
ALTEO 2,200
-5.98%
0.00%
-3.02%
EHEP 1,595
-5.62%
-0.67%
-3.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.59%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
-1.90%
-3.60%
-2.60%
-1.27%
-2.75%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,370
-9.89%
+2.10%
NAP 1,206
0.00%
-15.15%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

A magyar kormány nem vetette el a piaci kölcsön felvételét

Benyújtotta a 2500 milliárd forintos helyreállítási tervet Brüsszelnek a magyar kormány, amely a szigorú feltételekhez kötött 3400 milliárdos uniós kölcsön helyett inkább szabadabban felhasználható piaci hitelt venne fel – értesült a Világgazdaság.

Várhatóan augusztusra dől el Brüsszelben a magyar kormány által összeállított és kedd este az Európai Bizottság asztalára helyezett helyreállítási és ellenállóképességi terv sorsa.

A dokumentum benyújtása után mintegy három hónapot vehet igénybe az uniós döntéshozatali eljárás, amelynek során a többi tagállamhoz hasonlóan Magyarország is folytatja az egyeztetéseket. Az eddigi tárgyalásokat tekintve alapvető módosításokra vélhetően nem lesz szükség, legfeljebb részkérdésekről folyhat még technikai finomhangolás.

Bár Magyarország a korábbi fejleményeknek megfelelően egyelőre csak a helyreállítási alap 2500 milliárd forintos vissza nem térítendő forrásával tervez, az ügyre rálátó forrásaink szerint ez korántsem jelenti azt, hogy a kabinet elengedné az előzetesen 5900 milliárdos keretre szabott kilenc plusz egy komponens megvalósítását.

A kormánynak 2023-ig bármikor megvan a lehetősége felvenni a 3400 milliárd forintnak megfelelő uniós hitelt, de lapunk úgy tudja,

mivel a konstrukció szigorú feltételekhez van kötve, már készült kormányzati kalkuláció arra az eshetőségre, ha a tetemes összeget részben vagy akár egészben piaci hitelből teremtenék elő.

Ebben a kérdésben az is lényeges elem lehet, hogyan alakul a költségvetési mozgástér a következő két és fél évben.

Fotó: Mohai Balázs / MTI

A magyar terv legmeghatározóbb eleme az egészségügyi rendszer fejlesztése, erre a források 34,1 százalékát szánják

– hívta fel a figyelmet Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára. A 2500 milliárdos keretet alapul véve ez azt jelenti, hogy

első körben bő 850 milliárd forintot fordíthat egészségügyre a kormány, a közlekedés és az oktatás 25, illetve 20,4 százalékos részaránya pedig hozzávetőleg 625, illetve 510 milliárd forint értékben mozdíthat elő fejlesztéseket.

A közoktatási láb kiterjed a felsőoktatásra, a szakképzésre és a felnőttképzésre, a közlekedési beruházások pedig főként a budapesti agglomeráció közlekedési rendszerének zöldreformját célozzák meg, de fontos beavatkozási terület a teherforgalom erősítése, a regionális kohézió és a digitalizáció is. A további források a körforgásos gazdaságra való átállás elősegítésére, a legelmaradottabb települések felzárkóztatására, valamint környezetvédelmi kezdeményezésekre jutnak az államtitkár szerint. Ágostházy Szabolcs leszögezte, hogy a magyar helyreállítási terv teljes mértékben megfelel a közös uniós célkitűzéseknek, abban maradéktalanul megjelennek a klímavédelmi és a digitalizációs fejlesztések.

Meghatározó időszak a mostani a hazai fejlesztéspolitikában, hiszen több fronton kell egyszerre helytállni. A helyreállítási alap brüsszeli jóváhagyatása mellett fontos feladat a strukturális és beruházási alapok terén a 2014–2020-as uniós ciklus lezárása és a 2021–2027-es beindítása is. Ami a mögöttünk álló hét évet illeti, Magyarország eddig a rendelkezésre álló források 62 százalékát hívta le az Európai Bizottság adatai szerint. A fejlesztési időszak hét- plusz kétéves, azaz 2022 decemberéig kell elérni a száz százalékot.

Magyarország 29,64 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,63 milliárd a nemzeti önrész, az Európai Unió pedig 25,01 milliárd eurót ad.

Ez azt jelenti, hogy a következő szűk 20 hónapban 9,58 milliárd eurót, azaz több mint 3350 milliárd forintot kell még átpréselni a rendszeren. Ami pedig az új, 2021–2027-es ciklus beindítását illeti: két régóta várt vállalati pályázat is megérkezett, a beruházási és az innovációs felhívás négy, illetve két részletben együtt csaknem 340 milliárd forintot tartogat a cégeknek.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek