A magyar kormány nem vetette el a piaci kölcsön felvételét
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságVárhatóan augusztusra dől el Brüsszelben a magyar kormány által összeállított és kedd este az Európai Bizottság asztalára helyezett helyreállítási és ellenállóképességi terv sorsa.
A dokumentum benyújtása után mintegy három hónapot vehet igénybe az uniós döntéshozatali eljárás, amelynek során a többi tagállamhoz hasonlóan Magyarország is folytatja az egyeztetéseket. Az eddigi tárgyalásokat tekintve alapvető módosításokra vélhetően nem lesz szükség, legfeljebb részkérdésekről folyhat még technikai finomhangolás.
Bár Magyarország a korábbi fejleményeknek megfelelően egyelőre csak a helyreállítási alap 2500 milliárd forintos vissza nem térítendő forrásával tervez, az ügyre rálátó forrásaink szerint ez korántsem jelenti azt, hogy a kabinet elengedné az előzetesen 5900 milliárdos keretre szabott kilenc plusz egy komponens megvalósítását.
A kormánynak 2023-ig bármikor megvan a lehetősége felvenni a 3400 milliárd forintnak megfelelő uniós hitelt, de lapunk úgy tudja,
mivel a konstrukció szigorú feltételekhez van kötve, már készült kormányzati kalkuláció arra az eshetőségre, ha a tetemes összeget részben vagy akár egészben piaci hitelből teremtenék elő.
Ebben a kérdésben az is lényeges elem lehet, hogyan alakul a költségvetési mozgástér a következő két és fél évben.
A magyar terv legmeghatározóbb eleme az egészségügyi rendszer fejlesztése, erre a források 34,1 százalékát szánják
– hívta fel a figyelmet Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára. A 2500 milliárdos keretet alapul véve ez azt jelenti, hogy
első körben bő 850 milliárd forintot fordíthat egészségügyre a kormány, a közlekedés és az oktatás 25, illetve 20,4 százalékos részaránya pedig hozzávetőleg 625, illetve 510 milliárd forint értékben mozdíthat elő fejlesztéseket.
A közoktatási láb kiterjed a felsőoktatásra, a szakképzésre és a felnőttképzésre, a közlekedési beruházások pedig főként a budapesti agglomeráció közlekedési rendszerének zöldreformját célozzák meg, de fontos beavatkozási terület a teherforgalom erősítése, a regionális kohézió és a digitalizáció is. A további források a körforgásos gazdaságra való átállás elősegítésére, a legelmaradottabb települések felzárkóztatására, valamint környezetvédelmi kezdeményezésekre jutnak az államtitkár szerint. Ágostházy Szabolcs leszögezte, hogy a magyar helyreállítási terv teljes mértékben megfelel a közös uniós célkitűzéseknek, abban maradéktalanul megjelennek a klímavédelmi és a digitalizációs fejlesztések.
Meghatározó időszak a mostani a hazai fejlesztéspolitikában, hiszen több fronton kell egyszerre helytállni. A helyreállítási alap brüsszeli jóváhagyatása mellett fontos feladat a strukturális és beruházási alapok terén a 2014–2020-as uniós ciklus lezárása és a 2021–2027-es beindítása is. Ami a mögöttünk álló hét évet illeti, Magyarország eddig a rendelkezésre álló források 62 százalékát hívta le az Európai Bizottság adatai szerint. A fejlesztési időszak hét- plusz kétéves, azaz 2022 decemberéig kell elérni a száz százalékot.
Magyarország 29,64 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,63 milliárd a nemzeti önrész, az Európai Unió pedig 25,01 milliárd eurót ad.
Ez azt jelenti, hogy a következő szűk 20 hónapban 9,58 milliárd eurót, azaz több mint 3350 milliárd forintot kell még átpréselni a rendszeren. Ami pedig az új, 2021–2027-es ciklus beindítását illeti: két régóta várt vállalati pályázat is megérkezett, a beruházási és az innovációs felhívás négy, illetve két részletben együtt csaknem 340 milliárd forintot tartogat a cégeknek.
