A koronavírus-járvány komoly anyagi megterhelést jelentett az amerikaiak számára, a lakosság 24 százaléka romló pénzügyi helyzetbe került tavaly, de a negatív hatások mértéke jelentősen különbözött végzettségtől, jövedelemtől és etnikumtól függően – derült ki a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve most nyilvánosságra felméréséből.
A kutatást novemberben végezték, és az mérték fel benne, hogy a megelőző 12 hónapban hogyan alakult a háztartások anyagi helyzete.
A romlásról beszámolók aránya 2019 vége óta tíz százalékponttal nőtt, és nem volt még ilyen magas a vizsgálatok kezdete, vagyis 2014 óta.
A képzettséget illetően tovább tágult a pénzügyi szakadék felsőfokú diplomával és az érettségivel sem rendelkezők között, mivel az alacsony bérért dolgozók közül aránytalanul többen veszítették el a munkahelyüket, hiszen nagyobb valószínűséggel végeztek fizikai jelenlétet megkövetelő munkát. Ráadásul értelemszerűen kevesebb vagy semmilyen pénzügyi tartalékkal sem rendelkeztek a járvány kitörésekor, így nem csoda, hogy
míg a diplomások 89 százalékának anyagi helyzete saját bevallása szerint „rendben” van, addig ez az arány az érettségivel sem rendelkezők körében mindössze 45 százalék.
A különbség 2019-ben még csak 34 százalékpont volt.
Hasonló, bár kisebb méretű a szakadék a különböző etnikumok között. A feketék és spanyolajkúak nem egészen kétharmada tartotta tavaly legalább „rendben lévőnek” az anyagi helyzetét, míg ez az arány a fehérek körében 80, az ázsiaiaknál pedig 84 százalék volt. A különbség a fehérek és feketék, illetve latinók között négy százalékponttal nőtt 2017 óta.
Az anyagi nehézségeket enyhítette, de nem szüntette meg teljesen a szövetségi támogatás, vagyis a munkanélküli járulékok központi kiegészítése
és az első közvetlen készpénzsegély (a második, 2000 dolláros csekket a felmérés után utalták). A tavaly márciusban elfogadott első, 2300 milliárd dolláros csomag hatására nyárra javult ugyan a háztartások pénzügyi helyzete, novemberre azonban ismét romlani kezdett.
Abban a hónapban a családok 64 százaléka tudott volna kifizetni 400 dollárt egy esetleges vészhelyzet esetén, míg júliusban mintegy 70 százalék, ami egyébként megegyezik a járvány előtti szinttel.
Joe Biden is kevesebbet keresett tavaly
A Fehér Ház nyilvánosságra hozta az elnöki pár adóbevallását, amely szerint Joe és Jill Biden tavaly 607336 dollárnyi jövedelemre tett szert, ami jelentős csökkenés a 2019-es 944737 dollárhoz képest, mivel az idejük jelentős részét pénzkeresés helyett a választási kampányra fordították. Bidenék 25,9 százaléknyi, vagyis 157414 dollár szövetségi adót fizettek be, jótékony célra pedig több mint 30 ezer dollárt költöttek. Biden idén elnökként 400 ezer dollárt keres. Kamala Harris alelnök és férje 1,69 millió dolláros bruttó bevétel után 36,7 százalékos adót, több mint 621 ezer dollárt fizetett.
