– mondta a Világgazdaságnak Baráti Ákos, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adótanácsadója.
A kormány még tavaly decemberben döntött arról, hogy a kkv-nak minősülő vállalkozások esetében a 2021-es adóévben a hipa mértéke maximum 1 százalék lehet, emellett megtiltotta új adók kivetését és meglévők emelését, a gépjármű adó beszedését pedig a központi költségvetésbe irányította át.
A vállalkozások adókedvezménye miatt 2021-ben mintegy 120-130 milliárd forint bevételtől esnek el az érintett önkormányzatok, de az elmúlt években a gazdasági növekedéssel párhuzamosan dinamikusan emelkedtek a települések bevételei. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzése is arra hívta fel a figyelmet, hogy
Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy az önkormányzatok hipából származó bevétele a legrosszabb esetben is a 2017-es szinten realizálódhat.
A számvevőknél is rámutattak az aránytalanságokra: 2019-ben az önkormányzatok több mint felénél 10 millió forintnál kevesebb iparűzési adóbevétel keletkezett.
A fővárost, a 23 kerületet és a 23 megyei jogú várost tekintve a teljes hipabevétel 61,6 százaléka csupán ettől a 47 önkormányzattól származott.
Azt az ÁSZ elemzői is elismerték, hogy a Covid-19 világjárvány a helyi adóbevételekre is hatással van. A Gazdaságvédelmi akcióterv keretében ráadásul több, az önkormányzatok érintő jogszabály is módosult, amelyek – a tanulmány készítői szerint – elsősorban az adófizetők és a vállalkozások védelmét célozták. Baráti Ákos is jelezte, hogy
a települések keze több szempontból meg van kötve,
emlékeztetett például a tavalyi Kúria-határozatra, amelyben a makói önkormányzat építményadó növelésére vonatkozó próbálkozását hatályon kívül helyezte, amelyről úgy vélekedett, hogy mindenképpen elrettentő hatású lehet. De a nyilvánosság előtt gyakran megjelenő ingatlanadó kapcsán is megjegyezte, hogy ugyan lenne rá lehetőség, alapvetően politikai akarat kérdése. Bár azt is hozzátette, hogy rengeteg további problémát vethet fel a bevezetése.
