Az ipari termelői árak 9,6 százalékkal emelkedtek márciusban 2020 azonos időszakához képest, februárhoz viszonyítottan pedig 1,9 százalék volt a drágulás – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A forintgyengülés csak részben magyarázza az erős árdinamikát, sok egyedi tényező miatt nőtt meg az árnyomás az ipari termékeknél – hangsúlyozta a Világgazdaság kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság beszerzésimenedzser-indexe alapján az elmúlt hónapokban jellemző volt a fémtermékek hiánya, illetve jelentős drágulása. Az exportértékesítés árdinamikája 10,2 százalék volt márciusban, míg a belföldi eladásokban mindössze 8,4 százalék. A két értékesítési irány között azonban az év eleje óta szűkül az eltérés, a hazai árdinamika felzárkózik a kivitelihez. Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki vezető kutatója szerint idén magas maradhat az árnyomás, akár 2022 végéig is fennmaradhat, és az ipari árak akár 10 százalékkal is emelkedhetnek 2021-ben.
Az alapanyagok felfutó kereslete globálisan emeli az ipari árakat, a szállítókapacitások hiánya és több, kritikus gyárban keletkezett tűzeset is drágítja a termékeket, erre még csak rátesz egy lapáttal a rendkívül gyors béremelkedés és a forintgyengülés – magyarázta az ING Bank vezető elemzője. Nemcsak az iparban, az agrártermékek körében is jelentős áremelkedés tapasztalható globálisan, időjárási problémák mellett a kínai sertéságazat újraindítása miatt a takarmányárak is megugrottak, ami a magyar élelmiszeriparban is drágulást okoz. Az elektronikai iparban a csiphiány, a nemesfémek és a nehézfémek drágulása fogja vissza a termelést, az autóiparban pedig az alumínium- és a csiphiány okoz nehézségeket.
A drágábbá váló beszerzés mellett sokszor csúsznak a megrendelések, ami szintén magasabb költségeket okoz, s ezt végül a vásárlók fizetik meg. Virovácz Péter rámutatott: az ipari árak gyors emelkedése hat hónap alatt a fogyasztói árakba is beépülhet, főleg a tartós fogyasztási cikkek drágulhatnak. Matheika Zoltán felhívta a figyelmet: az ipari árak emelkedése elsősorban az építőiparban, másodsorban a villamosgép-iparban, valamint a gép- és berendezésgyártásban jelenhetett meg, ezekben az átlagosnál magasabb a fém alapanyagok felhasználása. A csiphiány a második negyedévben is fennmaradhat, akár fokozdhat is. Az emelkedő árak viszont nem húzzák vissza az ipari termelést.
Az elmúlt években 20 százalék körüli mértékben drágultak az új autók, jelenleg a folyamat közepén tarthatunk, további 15-20 százalékos áremelkedés várható a következő két-három évben – mondta lapunknak Várkonyi Gábor autóipari szakértő. A szabályozói környezet miatt a villanyautózás került előtérbe, ennek kutatás-fejlesztési költségeit terítik szét a teljes modellpalettára. Ezek mellett a csiphiány, a korábban kiesett termelés pótlása és a forint gyengülése egyaránt hozzájárult a személygépjárművek drágulásához. Várkonyi Gábor arra számít, hogy a 2008-as válsághoz hasonlóan a céges, flottás és állami megrendelések lehetnek dominánsak a piacon a következő években. A KSH adatai szerint az új személygépjárművek éves árdinamikája tavaly július óta 10 százalék felett alakul.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.