BUX 51,946.86
+1.26%
BUMIX 4,349.07
+1.83%
CETOP20 2,359.97
+0.75%
OTP 17,895
+1.39%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
+2.18%
-0.27%
+0.22%
ZWACK 16,400
0.00%
+0.85%
ANY 1,605
+1.58%
RABA 1,510
-0.33%
0.00%
-0.23%
-1.11%
+2.11%
OPUS 249.5
+1.84%
+0.62%
+1.61%
+0.90%
+0.94%
OTT1 149.2
0.00%
+4.80%
MOL 2,446
+1.49%
+1.01%
ALTEO 1,395
+2.57%
+1.12%
+4.00%
EHEP 1,945
+2.37%
0.00%
+3.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.24%
+0.23%
0.00%
0.00%
SunDell 37,400
0.00%
+1.52%
0.00%
-4.09%
0.00%
0.00%
+0.96%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Helyet cserélt a Fudan a kollégiumokkal

A korábbi tervekhez képest a Fudan délre helyezésével a diákvárosi kollégiumok hasznos területe növekedne, s az egyetemhez kapcsolódva épülne ki a közösségi tér – derül ki az ITM által készített prezentációból.

Lényegesen nőtt a tervezett kollégiumok területe a Diákváros beruházás keretében – ez szerepel a kormány honlapjára feltöltött vonatkozó dokumentumban. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), illetve Palkovics László miniszter, egyben a Budapest Diákváros megvalósításáért felelős kormánybiztos által jegyzett prezentáció szerint a kollégiumok 17,6 hektáron épülhetnek meg.

Ezzel több mint tízezer hallgató számára biztosítanának modern elhelyezést.

A korábbi elképzelések szerint a diákszállásokra a közösségi terekkel együtt 16,2 hektár jutott volna.

Teljes transzparenciát ígért a Fudan Egyetemről Palkovics László

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Karácsony Gergely főpolgármester és a IX. kerületi polgármester több mint kétórás egyeztetést tartottak.

A módosított koncepcióban az szerepel, hogy a Fudan Egyetemet és a közösségi tereket együttesen 22,2 hektáron alakítanák ki.

A változás annak az eredménye, hogy a kollégiumok és a Fudan Egyetem helyet cseréltek egymással a mintegy 135 hektár tervezési területet lefedő Déli városkapu projektben. A Fudan az északi részre került volna, de ez Palkovics László közlése szerint ellehetetlenült az itteni vegyes (állami, fővárosi, kerületi és magán-) tulajdonviszonyok miatt. Ezért született az a döntés, hogy az egyetem a tisztán állami tulajdonban lévő, a Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ág menti területen valósuljon meg, amelyet eredetileg a kollégiumoknak szántak a még a Budapest Fejlesztési Központ által vitt tervezésben. A diákszállások az északi részt kapják meg.

Fotó: VG

Az ITM-es anyag azt is leszögezi, hogy nincs tervezési, finanszírozási, kivitelezési vagy egyéb megállapodás sem a kollégium, sem az egyetem, sem pedig a közösségi tér elemeiről.

A részletek kidolgozása a nyitott kérdések tisztázása után kezdődhet meg. Minden eddigi előkészítő tevékenység jövőbeli döntést alapoz meg, a már meghozottak a Diákváros és az egyetem létrehozásának koncepciójára terjednek ki. Mindkét projekt az érdekeltek bevonásával, teljes transzparencia mellett valósul meg.

A 2024-es olimpiai pályázattól való visszalépés alapvetően rendezte át a Déli városkapu fejlesztést, amely Csepel-Szigetcsúcsot a budapesti játékok egyik fő helyszínének szánta, az olimpiai falu is ide épült volna. A kandidálás 2017 elején lekerült a napirendről, addigra viszont már ismert volt a 2016-os kormányhatározat a magyar egyetemi kollégiumi kapacitás növeléséről és modernizációjáról.

Oda-vissza működik

A világ legjobb egyetemei között számon tartott Fudan világszerte többtucatnyi közös képzést indított külföldi egyetemekkel nemcsak Nyugat-Európában, hanem az Egyesült Államokban és Ausztráliában is. A kínai egyetemek megjelenése a nemzetközi felsőoktatási térben egy egyébként is egyre intenzívebb folyamat. A Kínai–Dán Oktatási és Kutatási Központ, a Sino-Denmark Center 2010-ben alakult nyolc dán egyetem, a Kínai Tudományos Akadémia és a Kínai Tudományos Akadémia Egyetemének partnerségeként. A sanghaji Tongji Egyetem 2012-ben jelentette be, hogy az olasz kormánnyal együttműködve campust hoz létre Firenzében. A Beijing Normal University Walesben, a Cardiff Universityn alakított ki intézetet. Romániában 2018-ban alakult meg a Sino-European International Business School egy sanghaji és egy román egyetem együttműködésében, szintén 2018-ban a Peking University megnyitotta saját, önálló campusát az Egyesült Királyságban, Oxfordban. A gyakorlat viszonos: a nyugati egyetemek 2004-től vetették meg a lábukat Kínában. A Harvard University 2010-ben Sanghajban, a Yale University 2014-ben Pekingben nyitott központot. | VG

A Diákváros kollégiumi modulja így került képbe ezen a helyszínen. Az ITM kiemelte, hogy az egyetemi beruházás is a kezdetektől fogva a projekthez tartozott. Ennek megerősítésére hivatkozik a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának egy 2019. decemberi ülése, amelyen a többi elem mellett bemutatták, hogy

a lepusztult, lerobbant területen zöld, emberközpontú egyetemváros épül.

Ezzel összefüggésben Palkovics László prezentációjából kiderült, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai államfő 2014-ben állapodott meg egy kínai–magyar egyetem Magyarországon történő felállításáról. Ennek első mozzanataként értelmezhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank (Matolcsy György jegybankelnök az intézmény tudományos tanácsadó testületének tiszteletbeli tagja), a sanghaji Fudan Egyetem, és a Budapesti Corvinus Egyetem együttműködésében létrejött és működik a Fudan Egyetem Budapesti Campusa mint egy külföldi székhelyű egyetem magyarországi működési engedéllyel rendelkező telephelye.

Kiemelt beruházás lehet a Fudan Egyetem építése

Palkovics László kezdeményezi, hogy a Fudan kiemelt beruházás legyen.

 

Kapcsolódó cikkek