BUX 42,733.39
-2.96%
BUMIX 3,743.44
-0.90%
CETOP20 1,841.99
-0.52%
OTP 8,918
-4.00%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.00%
+0.99%
ZWACK 17,300
-0.57%
0.00%
ANY 1,545
-2.52%
RABA 1,115
-0.89%
0.00%
-0.63%
0.00%
-0.47%
OPUS 151.8
-0.78%
-1.00%
-0.79%
0.00%
-1.20%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,814
-4.16%
-0.38%
ALTEO 2,780
+0.72%
0.00%
+0.68%
0.00%
+0.85%
-3.23%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.05%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+9.83%
-5.24%
+0.74%
0.00%
+0.39%
NUTEX 10.05
+0.90%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
+0.29%
0.00%
NAP 1,228
+3.02%
0.00%
+9.12%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Egyre kevesebb a közmunkás

Kevesebb mint százezer ember vehet részt 2022-ben a közfoglalkoztatásban, a munkaerőpiaci válság csúcsán még 350 ezren dolgoztak a különböző programokban.

Tovább csökkenhet a közfoglalkoztatottak száma, az idei 165 milliárd forint után 2022-ben már csak 120 milliárd forintot tervez elkölteni startmunkaprogramokra a kabinet – derült ki a jövő évi büdzsé számaiból.

A korábbi években rendre a 200-250 milliárdot is elérte a közmunkaprogramok költségvetési fedezete, a jövő évre előirányzott összeg a rendszer 2011-es bevezetése óta a legkevesebb. A kormány vélhetően arra számít, hogy a foglalkoztatási helyzet radikálisan javul a következő hónapokban, a hamarosan fellépő munkaerőhiány okán pedig nem lesz szükség a közmunkaprogramok ismételt felfuttatására.

A közfoglalkoztatásban részt vevő személyek átlagos száma márciusban már csak 83,8 ezer volt, ami szintén az elmúlt tíz év egyik legalacsonyabb értékének számít.

Pedig a járvány első hullámának tavaly tavaszi berobbanása drasztikus hatásokat idézett elő a munkaerőpiacon.

Fotó: Dunántúli Napló / Laufer lászló

A munkanélküliség a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint tavaly júniusban érte el a csúcsát, amikor 376 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. A korlátozások feloldásával fokozatosan javult a munkaerőpiaci helyzet, utólag pedig már az is kijelenthető, hogy ezen a pandémia második és harmadik hulláma nem sokat változtatott. Az NFSZ legutóbbi számai is azt mutatják, hogy a foglalkoztatottság közelít a koronavírus-válság előtti szinthez:

a márciusban regisztrált 287 ezer álláskereső már csak 43 ezerrel volt több, mint egy évvel korábban.

graf vg

Mint emlékezetes a kabinet a 2008–2009 után kibontakozott munkaerőpiaci és foglalkoztatási válságot részben a közmunkaprogram segítségével próbálta kezelni. A közfoglalkoztatás 2014-ben érte el csúcsát, abban az évben 376 ezren vettek részt különböző programokban, az összes belépés pedig elérte az 560 ezret. A munkaerőpiac lassú gyógyulására világít rá, hogy a regisztrált álláskeresők száma 2012-től ugyan folyamatosan csökkent, de sokáig együtt mozgott a startmunkaprogramok növekedésével, a kettő együttes értéke még 2014-ben is 600 ezer fő körül alakult.

Trendfordulóról csak 2016 óta beszélhetünk, az volt az első olyan év, amikor a közfoglalkoztatás csekély szerepet játszott a foglalkoztatás bővülésében.

Az adatokból az is kitűnik, hogy a közmunkaprogramoknak nagyon jelentős szerepük volt az inaktívak láthatóvá tételében, ami tulajdonképpen megalapozta a foglalkoztatottság elmúlt években tapasztalt látványos bővülését. Arról korábban beszéltek kormányzati szereplők, hogy 100-150 ezer ember visszavezetése a munkaerőpiacra szinte lehetetlen képzettségbeli és kompetenciaproblémák miatt, vagyis ennyi közfoglalkoztatottra mindenképpen számítani lehet a jövőben. Ráadásul – bár erről kevesebb szó esik – a kisebb, főleg vidéki települések számára az önkormányzati feladatellátást nagymértékben tehermentesítette a közmunkások alkalmazása, ami egyértelműen indokolja a rendszer további fenntartását.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek