Kilőtt a fogyasztói árindex áprilisban

Áprilisban 5,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A Világgazdaság elemzői konszenzusa 4,9 százalékos pénzromlást jelzett. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója lapunknak hangsúlyozta: májusban szintén 5,1 százalék lehet az infláció, csak július–augusztusban térhet vissza a 2–4 százalékos célsávba. Az év további részében ismét emelkedhet a fogyasztói árindex, 2021-ben átlagosan 4,1 százalék lehet. Palócz Éva szerint ha májusban 5 százalék felett alakul a drágulás üteme, akkor a vártnál magasabb éves infláció miatt a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) lépnie kellene a piacok megnyugtatására, erre a legalkalmasabb eszköz az alapkamat emelése lehet. Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője májusban is hasonló inflációs adatot vár, emiatt a 2021-es átlagos inflációs várakozását 3,9 százalékról 4,2-re emelte. A bázishatás nyárra lassabb drágulási ütemet hozhat, ám ősztől ismét 4 százalék fölé emelkedhet és év végéig magas maradhat a fogyasztói árindex. Az MNB kommentárjában leszögezi: a lakosság inflációs várakozásai a szokásosnál változékonyabbak, emelkedést mutatnak.

A nyersanyagárak globális növekedése lassan begyűrűzik a fogyasztói árakba, ennek egyik első példája az élelmiszerek gyors drágulása – magyarázta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Az áprilisi adat miatt felfelé módosította előrejelzését, év végéig 4 százalék feletti inflációval számol. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője májusban is hasonlóan magas fogyasztói árindexre számít. A legnagyobb inflációs kockázat az élelmiszerek ismételten felfutó drágulása. A szakember felhívta a figyelmet: a májusi adatban már látható lesz a gazdaság újranyitásának inflációs hatása, így az is kiderül, hogy van-e szükség monetáris politikai lépésre. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője hangsúlyozta: nem várható az egyhetes betéti kamatláb emelése – ugyanakkor csökkentésre sincs mozgástér –, az év második felében felfutó inflációs folyamatok miatt azonban szigorodhat a monetáris politika. Májusban szintén 5 százalék környékén alakulhat a fogyasztói árindex, majd nyáron 4 százalék közelébe süllyedhet a mutató. Suppan Gergely 2021-re 4,1 százalékos pénzromlást prognosztizál.

A fogyasztói árindex 1,4 százalékpontos emelkedését elsősorban a dohánytermékek jövedéki adójának emelése és az olajárak tavaly tavaszi beszakadásával létrejött rendkívül alacsony bázishoz képest 39,2 százalékkal dráguló üzemanyagok okozták. A szeszes ital-dohányáru kategória árai 12,2 százalékkal emelkedtek. A KSH áprilisra megváltoztatta a maginfláció számításának módszertanát, az évről évre történő adóemelések miatt kikerült a számításból a szeszes ital és a dohányáru. Mivel visszamenőleg korrigálta az adatokat a statisztikai hivatal, a márciusi maginfláció 3,9-ről 2,8 százalékra módosult, ami áprilisra 3,1 százalékra nőtt. Az MNB ennek nyomán szintén módosított az adószűrt maginfláció számításán, ennek márciusi értéke 3,1-ről 2,8 százalékra módosult. Az adószűrt maginfláció áprilisra – az új módszertan szerint – 3,1 százalékra nőtt. A maginflációs mutatók emelkedése egyértelműen az árnyomás erősödésére utal. Az árnyomás erősödésének egyik oka az eurózónából importált infláció erősödése, a márciusi 1,3 százalékról áprilisra 1,6 százalékra gyorsult a valutaövezetben mért drágulási ütem. A folyamatot enyhítheti, hogy korábban az euró-forint árfolyam a 370-es szinthez közelített, az elmúlt hónapban viszont stabilizálódás látható, jelenleg a 358-as kurzus körül folyik a kereskedés a devizapárban, és a vártnál magasabb inflációs adatra sem történt jelentős kilengés.