A költségvetés ad lendületet a GDP-nek

Az idei évre 4,4-4,8 százalékos növekedés várható – mondta Horváth István, a Sberbank treasury vezetője a pénzintézet közleménye szerint. A költekezési hajlandóságot fenntartó költségvetés és az EU-s források ugyanakkor akár ennél magasabb növekedést is lehetővé tesznek. Az idei első negyedévben az állami költekezés vitte a prímet, a magánszféra beruházásai pedig a vártnál kicsit kedvezőtlenebbül alakultak. Negatív meglepetés volt az építőipar és a kereskedelem gyengélkedése, a turizmus-vendéglátás bukdácsolása azonban a harmadik hullám miatt várható volt. A feldolgozóipar teljesítménye a vártnál kedvezőbben alakult.

A gazdaság berobbanását jelzi, hogy elkezdődött a drágulás, áprilisban rögtön a várakozások feletti 5,1 százalékkal ugrottak meg az árak – hangsúlyozta a Sberbank treasury vezetője. Egész éves viszonylatban azonban ennél alacsonyabb, de még a jegybanki célértéket bőven meghaladó, 4,1 százalékos átlagos infláció várható. A magas infláció a valuta- és a forintárfolyamra is hatással lehet. Az árfolyam általában lefelé rugalmatlan, így tartósan 350 forint alatti euróra nem lehet számítani a jövőben. Az erős forint a folyó fizetési mérlegnek – a megugró importon keresztül – szintén nem tenne jót hosszabb távon, bár a deviza-államadósság mértékén javítana. Horváth István szerint nem érezhető monetáris politikai szándék a forint erősítése mögött.