Az agrárgazdasági kamara szerint győzött a józan ész

Az Európai Parlament (EP) és – a tagországok agrárminisztereinek álláspontját képviselő – Európai Unió Tanácsa (Tanács) között a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának kulcskérdéseiről zajló tárgyalások során sikerült elérni, hogy ne növekedjenek irreális mértékben a gazdákkal szembeni környezeti elvárások, illetve, hogy észszerű feltételek teljesítésével legyenek hozzáférhetőek a gazdálkodók számára létfontosságú támogatások. Mindez azután történt, hogy május végén Brüsszelben felfüggesztették az uniós csúcsszervezetek tárgyalását, ugyanis – bár a tagállamok agrárminiszterei egységesen léptek fel a gazdálkodóik érdekében – az EP baloldali liberális képviselői újabb képtelen ötletekkel álltak elő - mutatott rá a NAK.

A kamara közleménye szerint, a brüsszeli bürokraták és az EP a gazdálkodók számára teljesíthetetlen követelményeket akartak meghatározni. Légből kapott, vágyvezérelt ötleteikkel az agrárium jövőjét, és ezzel sok millió ember megélhetését, a kontinens élelmiszerbiztonságát veszélyeztették. A földtől teljesen elrugaszkodott javaslatok jelentős versenyhátrányt okoztak volna az európai, így a magyar gazdáknak, előnyt biztosítva az Unión kívüli, ellenőrizetlen élelmiszereknek, és jelentős élelmiszerár-emelkedést indukálva.

Az aláírásgyűjtés mellett június 25-én a NAK és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége is részt vett a Brüsszelben tartott nemzetközi gazdademonstráción, ahol Győrffy Balázs, a NAK elnöke is felszólalt. Végül a Tanács és az EP a napokban előzetes megállapodást kötött a KAP kulcskérdéseiről.

A megállapodás értelmében a tagállamoknak a közvetlen kifizetések 25 százalékát kell az agro-ökológiai alapprogramra fordítaniuk. Tíz hektáros birtokméret alatt a gazdáknak nem kell megfelelniük a vetésforgóra és a nem termő területekre vonatkozó szigorú követelményeknek. Sikerült megőrizni a termeléshez kötött támogatások jelenlegi 13+2 százalékos mértékét, és a ciklus elején az átmeneti nemzeti támogatásokat is tovább lehet vinni a mostani szinten.

Az agrár-ökológiai alapprogramban a megállapodás szerint egy 20 százalékos úgynevezett floor mechanizmus vezettek be, amely arány alatt nincs lehetőség a tervezett, de fel nem használt források más közvetlen kifizetésekre történő átcsoportosítására. A maradék öt százalék esetében a fel nem használt forrásokat átcsoportosíthatják más közvetlen kifizetési jogcímekre.

Amennyiben az első két évben az alulköltés több mint 5 százalék, akkor a öt százalék feletti részt a későbbi években az agro-ökológiai alapprogramra kell fordítani. Ezt követően 2025-ben és 2026-ban két százalékos rugalmasságot alkalmaznának. Emellett a vidékfejlesztési források környezeti ráfordítások esetében kötelezően előírt 30-35 százalékot meghaladó költések beszámíthatók lennének az agró-ökológiai alapprogram kiadásaiba.

A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot kapcsán azt határozták meg, hogy üzemi szinten a szántóterület legalább négy százalékát kell parlagon hagyni. A nem termő területek és tájképi elemek mértéke hét százalék kell legyen abban az esetben, ha a nitrogénmegkötő növények és kultúrák is beszámításra kerülnek. Ez esetben ebből három százalékot kell parlagon hagyni. A tíz hektár alatti szántók mentesülnek ezen előírások alkalmazása alól. A megállapodásban foglalt további szakmai részleteket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara oldalára feltöltött szakmai anyagban lehet elolvasni.

A megállapodásban foglaltak konkrét jogszabályi szövegbe foglalására a július 1-jétől induló szlovén elnökség alatt kerül sor, a tagállami KAP Stratégiai terveket pedig 2021. december 31-ig kell benyújtani az Európai Bizottság felé. Az új KAP szabályozást – a kétéves átmeneti időszak után – 2023. január 1-jétől kell majd alkalmazni.