Amikor tavaly márciusban elhalasztották a gazdag demokráciák, a Hetek Csoportja (G7) csúcstalálkozóját, még Donald Trumpnak hívták az Egyesült Államok elnökét. Akkor még nem lehetett tudni, hogy mire a találkozó megvalósul – a múlt hét második felében, az angliai Cornwallban –, a republikánus elnök demokrata utódja vesz majd részt rajta. Igaz, Joe Biden is markáns szembenállást képvisel az emelkedő világhatalommal, Kínával, ő azonban nem a hidegháborúban, hanem a multinacionális együttműködésben hisz, ennek megfelelőek voltak a csúcs előtti amerikai várakozások.
Ezek csak féloldalasan teljesültek, kiderült, hogy a szövetségesek nem teljesen azonosulnak Washington stratégiájával, bár Kínát mindegyikük versenytársnak látja, és alternatívát állítanának például a hatalmas hitelösszegekkel megtámogatott Egy övezet, egy út kezdeményezésnek, amellyel Peking a befolyását növeli több kontinensen, és ami – írta a The New York Times – méretében és ambíciójában messze meghaladja a második világháború után Európának nyújtott amerikai Marshall-segélyt. A sajtójelentések szerint ugyanakkor Biden keményebb közös fellépést sürgetett Kínával szemben, mint az európai szövetségesek, például a távozó német kancellár, Angela Merkel, aki szerint a konfrontációnál fontosabb pozitív közös célokat megfogalmazni. A csúcs záróközleményéből végül a Bloomberg jelentése szerint kimaradt a kényszermunka alkalmazásának kritikája, bár felhívta a figyelmet a hongkongi és hszincsiangi emberjogi problémákra.
Az 1,4 milliárdos népességű Kína, a világ második legnagyobb gazdasági hatalma meg sem várta a G7-találkozó záróközleményét, hogy „visszalőjön”. Vége van annak az időnek, amikor a globális döntéseket „országok egy kis csoportja” diktálja
– idézte a Reuters a londoni kínai nagykövetség egy szóvivőjét, aki hozzátette: a nemzetközi rend ehelyett az Egyesült Nemzetek Szövetsége elvein nyugszik.
A csúcs résztvevői egyébként ígéretet tettek arra, hogy a következő egy évben még egymilliárd – összesen 2,3 milliárd – adag koronavírus elleni vakcinát juttatnak a világ oltóanyaghiánnyal küzdő országainak,
egyetértettek a G7-pénzügyminiszterek egy héttel ezelőtti javaslatával a legalább 15 százalékos globális minimum-társaságiadó bevezetésére, és felszólították Oroszországot, hogy csapjon le a zsarolóvírus-támadásokat végrehajtó kiberbűnözőkre. A csoport visszatért ahhoz a korábbi ígéretéhez – amelynek teljesítését eltérítette a pandémia –, hogy
2025-ig évi 100 milliárd dollárt költenek arra, hogy segítsenek a szegényebb országoknak csökkenteni karbongáz-kibocsátásukat.
Egyes környezetvédő csoportok – mint a Climate Action Network – elégedetlenségüket fejezték ki, amiért a csúcs nem fogalmazott meg ambiciózusabb és részletesebb terveket a klímavédelemre – írta a Reuters.
Kolbászdiplomácia paprikázta a hangulatot
Miközben a csúcs résztvevői globális kérdéseket vitattak meg, a vendéglátó britek és az közti feszültség nyílt összeszólalkozásokhoz vezetett a „kolbászháború” miatt. A britek unióból való kilépése után speciális protokollról állapodtak meg az Írországgal szárazföldi határral rendelkező Észak-Írországról, London azonban az oda irányuló kolbászszállítmányok esetében figyelmen kívül hagyná, hogy az egyezmény vámjogilag az EU részének tekinti Észak-Írországot. Hírügynökségi jelentések szerint Emmanuel Macron francia elnök komolyan felbőszítette Boris Johnson brit kormányfőt azzal, hogy azt mondta, a tartomány tulajdonképp nem is része az Egyesült Királyságnak, ezért határellenőrzésekre lesz szükség.
