BUX 41,906.58
+1.60%
BUMIX 3,960.45
+0.94%
CETOP20 1,960.74
+2.16%
OTP 10,580
+0.71%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.90%
-0.20%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,640
+0.31%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.49%
+1.89%
+0.46%
OPUS 193.2
-0.21%
-7.36%
+2.00%
0.00%
+4.39%
OTT1 149.2
0.00%
-1.99%
MOL 2,834
+1.21%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
+1.85%
+1.22%
EHEP 1,645
+2.81%
+1.43%
+1.67%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.72%
+8.53%
0.00%
SunDell 42,000
+5.53%
-2.33%
+2.65%
-4.40%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,700
-2.37%
0.00%
NAP 1,226
+0.66%
-12.34%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Kínával szemben sorakoztak fel a G7-ek

Két dologról lehet emlékezetes a G7-országok hét végi találkozója: a félsikert hozó amerikai kísérletről egy masszívabb Kína elleni front létrehozására, és a kellemetlen órákról, amelyeket a vendéglátó brit miniszterelnök, Boris Johnson élt át a forrósodó északír konfliktus miatt.

Amikor tavaly márciusban elhalasztották a gazdag demokráciák, a Hetek Csoportja (G7) csúcstalálkozóját, még Donald Trumpnak hívták az Egyesült Államok elnökét. Akkor még nem lehetett tudni, hogy mire a találkozó megvalósul – a múlt hét második felében, az angliai Cornwallban –, a republikánus elnök demokrata utódja vesz majd részt rajta. Igaz, Joe Biden is markáns szembenállást képvisel az emelkedő világhatalommal, Kínával, ő azonban nem a hidegháborúban, hanem a multinacionális együttműködésben hisz, ennek megfelelőek voltak a csúcs előtti amerikai várakozások.

Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP

Ezek csak féloldalasan teljesültek, kiderült, hogy a szövetségesek nem teljesen azonosulnak Washington stratégiájával, bár Kínát mindegyikük versenytársnak látja, és alternatívát állítanának például a hatalmas hitelösszegekkel megtámogatott Egy övezet, egy út kezdeményezésnek, amellyel Peking a befolyását növeli több kontinensen, és ami – írta a The New York Times – méretében és ambíciójában messze meghaladja a második világháború után Európának nyújtott amerikai Marshall-segélyt. A sajtójelentések szerint ugyanakkor Biden keményebb közös fellépést sürgetett Kínával szemben, mint az európai szövetségesek, például a távozó német kancellár, Angela Merkel, aki szerint a konfrontációnál fontosabb pozitív közös célokat megfogalmazni. A csúcs záróközleményéből végül a Bloomberg jelentése szerint kimaradt a kényszermunka alkalmazásának kritikája, bár felhívta a figyelmet a hongkongi és hszincsiangi emberjogi problémákra.

Az 1,4 milliárdos népességű Kína, a világ második legnagyobb gazdasági hatalma meg sem várta a G7-találkozó záróközleményét, hogy „visszalőjön”. Vége van annak az időnek, amikor a globális döntéseket „országok egy kis csoportja” diktálja

– idézte a Reuters a londoni kínai nagykövetség egy szóvivőjét, aki hozzátette: a nemzetközi rend ehelyett az Egyesült Nemzetek Szövetsége elvein nyugszik.

A csúcs résztvevői egyébként ígéretet tettek arra, hogy a következő egy évben még egymilliárd – összesen 2,3 milliárd – adag koronavírus elleni vakcinát juttatnak a világ oltóanyaghiánnyal küzdő országainak,

egyetértettek a G7-pénzügyminiszterek egy héttel ezelőtti javaslatával a legalább 15 százalékos globális minimum-társaságiadó bevezetésére, és felszólították Oroszországot, hogy csapjon le a zsarolóvírus-támadásokat végrehajtó kiberbűnözőkre. A csoport visszatért ahhoz a korábbi ígéretéhez – amelynek teljesítését eltérítette a pandémia –, hogy

2025-ig évi 100 milliárd dollárt költenek arra, hogy segítsenek a szegényebb országoknak csökkenteni karbongáz-kibocsátásukat.

Egyes környezetvédő csoportok – mint a Climate Action Network – elégedetlenségüket fejezték ki, amiért a csúcs nem fogalmazott meg ambiciózusabb és részletesebb terveket a klímavédelemre – írta a Reuters.

Kolbászdiplomácia paprikázta a hangulatot

Miközben a csúcs résztvevői globális kérdéseket vitattak meg, a vendéglátó britek és az Európai Unió közti feszültség nyílt összeszólalkozásokhoz vezetett a „kolbászháború” miatt. A britek unióból való kilépése után speciális protokollról állapodtak meg az Írországgal szárazföldi határral rendelkező Észak-Írországról, London azonban az oda irányuló kolbászszállítmányok esetében figyelmen kívül hagyná, hogy az egyezmény vámjogilag az EU részének tekinti Észak-Írországot. Hírügynökségi jelentések szerint Emmanuel Macron francia elnök komolyan felbőszítette Boris Johnson brit kormányfőt azzal, hogy azt mondta, a tartomány tulajdonképp nem is része az Egyesült Királyságnak, ezért határellenőrzésekre lesz szükség.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek