A kormány konkrét forrásokat rendelt az általa már elfogadott Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégia megvalósításához szükséges határidős feladatok többségéhez a Magyar Közlönyben megjelent, már hatályba lépett rendeletében. Az eredeti, három éve megalkotott stratégia aktualizált és kibővített változata változatlan céllal íródott, azaz, hogy minden eszközzel segítse az ágazati cégek kapacitásbővítését és hatékonyságának javítását szolgáló technológiaváltást. Az építőanyagok világpiaci árának drasztikus emelkedése, a nagyarányú importkitettség következményei apropót és nyomós érvet is adott a hazai gyártás bővítését segítő beruházások támogatásához. Régóta szorgalmazott cél valósulhat meg az építőanyagok és építési termékek minőségbiztosítási és tanúsítási rendszerének kiépítésével, az állami hátteret ehhez az ÉMI Nonprofit Kft. adja.
A társaság az építőanyagok, építési termékek vizsgálati hátterének megerősítésére és a laboratóriumi háttér infrastruktúrájának fejlesztéséhez az idén 900 millió, jövőre ötmilliárd, 2022-ben pedig további 3,37 milliárd forintot kap a döntése értelmében.
Az Építő-5 korszerűsítési beruházást támogató pályázati rendszer idei kerete 10,5 milliárd forint, a következő két évben pedig 12-12 milliárd forint lesz. Az Építő-támogatási program idei, 12 milliárdos keretéből 1,5 milliárdot az ÉMI kapott a szentendrei Nemzeti Mintaház Park továbbfejlesztésére.
A látogatóközponttá alakuló területen az Otthonteremtési Program, az Épületek Hosszútávú Felújítási Stratégiája és a Gazdaságvédelmi Akcióterv célkitűzéseivel összehangoltan lehetővé válik, hogy az építtetők és az épülethasználók megismerjék a modern, fenntartható, elérhető árú építési technológiákat, termékeket, eljárásokat, kapcsolódó mintaértékű és másolható megoldásokat, terveket.
Itt fogják bemutatni a Nemzeti Mintaterv Katalógusba beválogatott épületeket is. A következő két évben összesen 300 millió forintos fenntartási támogatásra számíthat a létesítmény üzemeltetője – derül ki a kormányhatározatból.
A frissített stratégiába bekerült az Építőipari Tételes Referencia Költségadatbázis felállítása, amelyet 2023-tól kell használni a kormány által később meghatározott kivitelezési értékű projekteknél. Később húzzák meg azt a kivitelezési értékhatárt is, amely fölött az állami beruházások közbeszerzési eljárását az előzetes költségbecslés realitásvizsgálatához és a kockázati besorolásáról szóló szakvéleményhez kötik majd. Az ehhez szükséges jogszabályok módosításának előkészítésével már július végéig el kell készülni. Az őszre összeállhat azon állami beruházások listája, amelyek esetében az ÉMI hatáskörébe utalt Mintavételi és Megfelelőségigazolási Terv alkalmazását és az abban foglaltak teljesülését ellenőrzik.
A kormány döntött arról is, hogy ki kell alakítani azt a modern központi digitális adat- és információtárat, amelyben az állami beruházásokhoz használt építési termékek műszaki információs dokumentumai egységes formában, bárhol hozzáférhetően szerepelnek. Elektronikus szállítólevelet és termékinformációs lapot is előírnak az azonosíthatóság érdekében. Jelentős lépés az építési-bontási hulladékok újrahasznosítási arányát javító újrahasznosító regionális központok létrehozása, erről szeptember végéig kell elkészülnie a megvalósítás részleteit tartalmazó előterjesztésnek.
Gördülő rendszerű, azaz három-öt éves előrelátást biztosító, folyamatosan aktualizálható stratégiát kért az ágazat, aminek az előnyére máris rámutat, hogy máris reagálni képes napjaink legnagyobb kihívására, a hazai építőanyag gyártás erősítésének fontosságára, mert a kivitelezők nem jutnak hozzá elég hazai termékhez most, az importkitettség pedig uniós, és regionális szinten is szokatlanul nagy nálunk
– fogalmazott az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke, Koji László a Világgazdaságnak. Hangsúlyozta, a BIM, vagyis az épületinformációs modellezésben fontos, hogy a kormányzat is szerepet vállal, az ágazat digitalizációja nem a jövő, hanem a jelen egyik legfontosabb kérdése már.
