Kifejezetten érzékeny a nyugdíjkorhatár-emelési kérdés, amellyel a román kormánynak kell foglalkoznia a kilenc pontos által előírt reformprogram keretein belül – írja a Magyar Nemzet.
A román újjáépítés emblematikus reformjai – ez a címe annak az Európai Unió által elvárt reformokra vonatkozó dokumentumnak, amelyet a román kormánynak csatolnia kell az országos újjáépítési tervhez.
Az Európai Bizottság kérésére elkészített csomagban a kabinet vállalja, hogy kilenc területen hajt végre mélyreható reformokat.
Következetesen azt képviseli, hogy a Next Generation nevű európai újjáépítési terv adott országon belüli vetülete az ismert uniós alapokhoz hasonlóan működne, azaz konkrét beruházásokat finanszírozna pályázati alapon.
Magasabb nyugdíjkorhatár
A reformokra vonatkozó dokumentum nyugdíjrendszert taglaló fejezetében feketén-fehéren szerepel a nyugdíjkorhatár 2035-ig való összehangolása a várható élettartammal férfiak és nők esetében egyaránt.
Ezt az is valószínűsíti, hogy az 1989. decemberi rendszerváltás óta eltelt időszakban a várható élettartam csaknem öt évvel nőtt Romániában.
Új adópolitika
A reformcsomag másik érzékeny pontja az adópolitika. A kormány azt ígéri, hogy növeli az ingatlanadót, megszünteti a torzulásokat, javítja az adóbehajtás mértékét, nem terjeszti ki azon javak és szolgáltatások körét, amelyek után csökkentett szintű, kilenc-, illetve ötszázalékos áfát kell fizetni. Ugyanakkor lépcsőzetesen megszünteti a túlzott kedvezményeket a társasági a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási hozzájárulás terén.
Egyeseknek ez azt üzeni, hogy csak idő kérdése, mikor mondhatnak búcsút az adómentességnek az informatikusok és az építőipari dolgozók.
Az adóügyi reformok gyakorlatba ültetésének tervezett határideje 2024.
A régióban nálunk a legalacsonyabb a hiány
Brüsszel akár át is gondolhatja a fiskális szabályokat, és nem elképzelhetetlen, hogy végleg búcsút inthetünk a korábbi szigornak – vélik a szakértők.
