Az adószűrt maginfláció 3,4 százalékra emelkedett májusban az áprilisi 3,1 százalékról – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda reggeli adatai alapján
5,1 százalék volt a fogyasztói árindex májusban, a maginfláció 3,4 százalékra emelkedett.
Az áremelkedést az üzemanyagok és a dohánytermékek hajtották, ugyanakkor a tartós fogyasztási cikkek is gyorsan drágultak.
A májusi adat a várakozásoknál kismértékben alacsonyabb, azaz az újranyitáshoz kapcsolódó áremelések a vártnál kisebbek voltak
– értékelte az adatokat Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője.
Az előző hónaphoz képest gyorsult az élelmiszerek áremelkedése, ezen belül is kiemelhető az idényáras élelmiszerek (például a gyümölcsök) drágulása, amelyet a kedvezőtlen időjárás okozta terméshozam-csökkenés mozgat.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint egyértelműen a gazdasági újranyitáshoz köthető az inflációs meglepetés. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője hangsúlyozta: elsősorban az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti alacsony bázis, és az azóta bekövetkezett árrobbanása, valamint a dohánytermékek jövedéki adóemelése okozott, amelyeken áttekinthet az MNB. A Világgazdaság elemzői konszenzusa 5,3 százalékos fogyasztói árindexet jelzett.
– mutatott rá a Takarékbank szakértője.
A fogyasztói árindex a nyári hónapokban visszaeshet a tolerancia sáv felső széle, azaz 4 százalék közelébe, de nagy valószínűséggel felette marad, így idén 4,2 százalékos átlagos inflációra számítunk – tette hozzá az elemző.
Virovácz Péter szerint az infláció stagnálása azt jelenti, hogy elérthettük az idei csúcspontot, és a következő hónapokban – elsősorban a bázishatások miatt – a fogyasztói árindex mérséklődésére lehet számítani. A 2021 májusi inflációs adat önmagában kismértékben lefelé módosítaná az idei inflációs várakozásainkat, azonban az újranyitás inflációja júniusban jelenhet meg a statisztikákban. Az ING Bank elemzője felhívta a figyelmet: a nyersanyagok, agrártermékek drágulása hamarosan begyűrűzhet a fogyasztói árakba, az idén 4,4 százalék lehet az infláció.
A következő hónapokban az infláció a bázishatások megszűnése miatt mérséklődhet, de várhatóan továbbra is a jegybanki cél fölött alakul
– húzta alá Regős Gábor. A szigorítás a gyakorlatban már meg is kezdődött, hiszen a 3 hónapos bankközi kamat az elmúlt 1 hónapban már több mint 10 bázisponttal emelkedett.
Matolcsy György MNB-elnök a Világgazdaság konferenciáján arról beszélt, hogy már júniusban félfordulat jöhet, ami kamatemelési ciklusban és a válságkezelő eszközök kifutásában testesülhet meg, amennyiben a monetáris tanács úgy dönt.
