A csütörtökön megjelent interjúban a jegybanki vezető fontosnak nevezte, hogy tényszerű, szakmai diskurzus induljon arról, mikor és hogyan érdemes az országnak csatlakoznia az eurózónához. Virág Barnabás emlékeztett:
az utóbbi években felmérésekben rendre 60-70 százalék között mozgott az euró bevezetésének támogatottsága.
Ha feltennénk a kérdést, vajon szeretnék-e az emberek, hogy a magyar gazdaság fejlettsége 10-15 éves időtávon elérje az átlagát, akkor a támogatók aránya valószínűleg 100 százalék közelében lenne. A gazdaságpolitikának pont az a feladata, hogy a két cél között megtalálja a helyes stratégiát – mutatott rá az alelnök.
Maga az euró nem egy út vége, hanem annak egy fontos mérföldköve. Maga az út pedig arról szól, hogy sikeres felzárkózási pályát fusson be a magyar gazdaság
– jelentette ki.
Most két dolgot kell tenni: egyrészt azonosítani azt a kritériumrendszert, ami mellett képesek vagyunk a magyar gazdaság euróérettségét megfelelően értékelni, másrészt kell egy stratégiai terv, ami magában foglalja a versenyképesség, a termelékenység folyamatos javítását és a költségvetési mozgástér megteremtését, hogy erre építve biztosítható legyen a felzárkózás folytatása a belépés után is – fejtette ki.
Az elkerülendő kockázati faktorok közé sorolta, hogy az euróbevezetés környezetében a reálkamatok gyors csökkenése a pénzügyi ciklus túlfúvódását okozza, ami a magán- és/vagy államadósságok növekedésén a folyó fizetési mérleg egyensúly kóros megbomlását idézi elő. Ez tipikusan a dél-európai országok története – jegyezte meg.
Emellett az is általános tapasztalat, hogy az euró bevezetéséig van egy komoly reformlendület, ami a bevezetést követően a megnyugvás állapotába megy át. Erre Szlovákia példáját hozta fel, ahol az elmúlt 10 évben meg is állt a korábban sikeres felzárkózás.
Az euró bevezetésének geopolitikai aspektusaira kitérve megjegyezte, Horvátország és Bulgária esetében az önálló monetáris politika feladásának költsége lényegesen kisebb, ez megkönnyíthette a döntésüket, hogy gyakorlatilag az euró előszobájában vannak. Csehország és Lengyelország két kiemelten fontos partnere Magyarországnak, amennyiben ők az euró bevezetése mellett döntenének, akkor a magyar stratégiát is újra kell majd értékelni – hangsúlyozta a jegybank alelnöke.
