BUX 51,325.34
-1.62%
BUMIX 4,158.45
-2.68%
CETOP20 2,361.1
-3.51%
OTP 17,140
-0.92%
KPACK 7,500
-11.76%
0.00%
-7.32%
-0.52%
-3.85%
ZWACK 16,500
-1.20%
+2.68%
ANY 1,530
-1.61%
RABA 1,290
-4.44%
+0.20%
-1.30%
-0.60%
-0.81%
OPUS 213.5
-2.95%
-2.50%
-2.36%
-0.51%
-1.71%
OTT1 149.2
0.00%
-3.91%
MOL 2,620
-2.38%
-3.12%
ALTEO 2,140
-5.73%
0.00%
-3.64%
EHEP 1,540
-9.14%
+0.83%
-4.19%
MKB 1,972
0.00%
-3.95%
-2.37%
+6.00%
0.00%
SunDell 39,600
0.00%
-14.81%
-5.66%
-3.87%
0.00%
+1.68%
NUTEX 14.96
-0.80%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 4,426
-3.24%
-1.89%
NAP 1,059
-8.71%
-14.90%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Dobbanthat egyet jövőre a magyar minimálbér felzárkózása

Továbbra is elmarad a magyar minimálbér a visegrádi országokkal, ám a garantált bérminimum 260 ezer forintra való emelésével Magyarországra előzné a régió államait. Nyugat és Kelet között továbbra is óriási a bérkülönbség.

A magyar minimálbér 25-30 százalékkal alacsonyabb a visegrádi országokkal összevetve, egy 20 százalékos emeléssel csak közelítenénk, nem érnénk utol őket. Ugyanakkor a garantált bérminimum hasonló mértékű növelésével már beelőzhetnénk a régiós versenytársakat – mondta a VG-nek Karácsony Zoltán, a Hrportál álláspiaci szakértője.

Jövőre 200 ezer forintra emelkedhet a kötelező legkisebb munkabér és 260 ezer forintra a szakmunkás minimálbér havi összege, ez utóbbi pedig már magasabb lenne, mint a szomszédos országok legalacsonyabb keresetei.

Karácsony Zoltán ismertetése szerint

  • Csehországban idén a havi minimálbér 15 200 korona, 209 ezer forint,
  • Szlovákiában 634 euró, 219 ezer forint,
  • míg Lengyelországban 2800 złoty, azaz 217 ezer forint.

Ezzel együtt is indokolt az elmúlt években elindult bérfelzárkózás felgyorsítása,

a 250-300 ezer hazai munkavállalót érintő minimálbér továbbra is egyik legalacsonyabb a térségben.

A szakértő úgy látja, a 20 százalékos emelés pusztán arra elegendő, hogy az inflációt kompenzálja a legalacsonyabb keresetűek esetében, illetve a külföldi vendégmunkások számára teheti vonzóbbá a magyarországi munkavállalást.

Fotó: Darnay Katalin

Ez utóbbinak már csak a munkaerőhiány miatt is nagyon nagy jelentősége van, amellyel  évek óta próbálnak megbirkózni a visegrádi országok. Karácsony Zoltán jelezte, hogy a kékgallérosok közül az EU-n kívülről próbálnak toborozni az építőiparba, a jármű- és elektronikai iparba és a mezőgazdaságba.

Különösen nagy a verseny az ukrán munkavállalókért, ott a jelenleg hatályos minimálbér 6000 hrivnya (65 100 forint).

Ennek köszönhetően Lengyelországban 2014 és 2019 között 2 millió ukrán állampolgár vállalt munkát. A csehek 2019-ben 20 000-ről 40 000-re növelték az ukrán kvótát, a szlovákoknál 2019-ben 23 000 ezren dolgoztak.

Magyarországon 2017-től gyorsult fel az ukrán munkaerőimport egy kormányzati könnyítés következtében, két évvel ezelőtt már 45 000 ukrán kért munkavállalási célú tartózkodási engedélyt.

Ugyanakkor – tette hozzá – a Covid minden országban megakasztotta a folyamatot, de újra gőzerővel toboroznak a kölcsönző cégek. Magyarországra már nem Kárpátaljáról hoznak magyar nemzetiségűeket, hanem az ország belső részeiről az erre szakosodott munkaerő-kölcsönzők- emelte ki a szakértő.

Ahogy Karácsony Zoltán rámutatott, hogy

Nyugat- és Kelet-Európa közötti továbbra is óriási a bérkülönbség.

Ausztriában ugyan nincs törvényileg szabályozott minimálbér, ott az ágazati kollektív szerződésekben rögzítik a legkisebb fizetéseket.

Minden terület minimális bére 1500 euró (527 000 forint) feletti.

Például egy építőipari segédmunkásnak legkevesebb 1521 eurót kell fizetni (535 000 forint). Németországban pedig minimális órabér július 1-től 9,6 euró (3400 forint). Ez havi 20 munkanappal és napi 8 órás munkával számolva 1535 euró (540 000 forint).

Kapcsolódó cikkek