A magyar 25-30 százalékkal alacsonyabb a visegrádi országokkal összevetve, egy 20 százalékos emeléssel csak közelítenénk, nem érnénk utol őket. Ugyanakkor a garantált bérminimum hasonló mértékű növelésével már beelőzhetnénk a régiós versenytársakat – mondta a VG-nek Karácsony Zoltán, a Hrportál álláspiaci szakértője.
Jövőre 200 ezer forintra emelkedhet a kötelező legkisebb munkabér és 260 ezer forintra a szakmunkás minimálbér havi összege, ez utóbbi pedig már magasabb lenne, mint a szomszédos országok legalacsonyabb keresetei.
Karácsony Zoltán ismertetése szerint
- Csehországban idén a havi minimálbér 15 200 korona, 209 ezer forint,
- Szlovákiában 634 euró, 219 ezer forint,
- míg Lengyelországban 2800 złoty, azaz 217 ezer forint.
Ezzel együtt is indokolt az elmúlt években elindult bérfelzárkózás felgyorsítása,
a 250-300 ezer hazai munkavállalót érintő minimálbér továbbra is egyik legalacsonyabb a térségben.
A szakértő úgy látja, a 20 százalékos emelés pusztán arra elegendő, hogy az inflációt kompenzálja a legalacsonyabb keresetűek esetében, illetve a külföldi vendégmunkások számára teheti vonzóbbá a magyarországi munkavállalást.
Ez utóbbinak már csak a munkaerőhiány miatt is nagyon nagy jelentősége van, amellyel évek óta próbálnak megbirkózni a visegrádi országok. Karácsony Zoltán jelezte, hogy a kékgallérosok közül az EU-n kívülről próbálnak toborozni az építőiparba, a jármű- és elektronikai iparba és a mezőgazdaságba.
Különösen nagy a verseny az ukrán munkavállalókért, ott a jelenleg hatályos minimálbér 6000 hrivnya (65 100 forint).
Ennek köszönhetően Lengyelországban 2014 és 2019 között 2 millió ukrán állampolgár vállalt munkát. A csehek 2019-ben 20 000-ről 40 000-re növelték az ukrán kvótát, a szlovákoknál 2019-ben 23 000 ezren dolgoztak.
Magyarországon 2017-től gyorsult fel az ukrán munkaerőimport egy kormányzati könnyítés következtében, két évvel ezelőtt már 45 000 ukrán kért munkavállalási célú tartózkodási engedélyt.
Ugyanakkor – tette hozzá – a Covid minden országban megakasztotta a folyamatot, de újra gőzerővel toboroznak a kölcsönző cégek. Magyarországra már nem Kárpátaljáról hoznak magyar nemzetiségűeket, hanem az ország belső részeiről az erre szakosodott munkaerő-kölcsönzők- emelte ki a szakértő.
Ahogy Karácsony Zoltán rámutatott, hogy
Nyugat- és Kelet-Európa közötti továbbra is óriási a bérkülönbség.
Ausztriában ugyan nincs törvényileg szabályozott minimálbér, ott az ágazati kollektív szerződésekben rögzítik a legkisebb fizetéseket.
Minden terület minimális bére 1500 euró (527 000 forint) feletti.
Például egy építőipari segédmunkásnak legkevesebb 1521 eurót kell fizetni (535 000 forint). Németországban pedig minimális órabér július 1-től 9,6 euró (3400 forint). Ez havi 20 munkanappal és napi 8 órás munkával számolva 1535 euró (540 000 forint).
